Az AI fejlődésével egyre könnyebb olyan képeket, videókat és hangfelvételeket készíteni, amelyek első pillantásra teljesen valódinak tűnnek. Ezzel párhuzamosan az is egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy személyes adataink és digitális identitásunk mekkora része van a saját ellenőrzésünk alatt. Egy magyar részvétellel fejlesztett rendszer, a Gen6 mindkét problémára technológiai megoldást keres. A kérdés európai szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az Európai Parlament 2026 januárjában 471 igen és 68 nem szavazattal fogadta el az európai technológiai szuverenitásról és digitális infrastruktúráról szóló állásfoglalását. Ebben többek között a külföldi felhőszolgáltatóktól való túlzott függőség csökkentését és az európai technológiai alternatívák erősítését sürgette.
Az Európai Bizottság júniusban mutatta be technológiai szuverenitási csomagját, amely a félvezetők, az AI, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák területén próbálja erősíteni az EU önállóságát. A Gen6 ugyanezt a problémát elsősorban a felhasználók és a digitális tartalmak oldaláról közelíti meg. Egyik megoldása a RealSeal, amely kriptográfiai bizonyítékot kapcsolhat például egy képhez, videóhoz vagy dokumentumhoz. A rendszer nem magát a teljes fájlt tárolja nyilvánosan a blokkláncon, hanem annak digitális lenyomatát, amelynek segítségével később ellenőrizhető, hogy módosították-e az adott tartalmat az aláírás óta.
Fontos azonban, hogy ez nem deepfake-detektor. A RealSeal önmagában nem tudja megmondani, hogy egy fényképen látható esemény valóban megtörtént-e, és egy AI-jal létrehozott kép sem válik valódivá attól, hogy valaki hitelesíti. A technológia arra szolgál, hogy igazolható legyen, mely digitális identitástól származik egy fájl, illetve változott-e azóta, hogy azt aláírták. Ez a megközelítés nemcsak fotóknál és videóknál használható. Elvileg dokumentumok, mérési eredmények vagy más digitális adatok esetében is létrehozható vele egy ellenőrizhető eredetlánc, amelyből kiderülhet, hogy az adott fájlt módosították-e. A Gen6 emellett NCrypt néven végpontok között titkosított üzenetküldési megoldást is fejleszt. A projekt saját dokumentációja szerint a rendszer célja, hogy az üzenetek tartalmához csak a kommunikáció résztvevői férhessenek hozzá.
A Gen6 mögött működő blokklánchálózat a projekt közlése szerint 2025 januárja óta működik éles üzemben, fejlesztői között pedig magyar szakemberek is vannak. A rendszer valódi elterjedtsége és hosszú távú szerepe egyelőre még kérdéses, de az általa célzott probléma egyre kevésbé az: ahogy könnyebbé válik meggyőző hamis tartalmak előállítása, úgy értékelődhet fel annak bizonyíthatósága, hogy egy digitális fájl pontosan honnan származik és változtattak-e rajta.
