Különös változást tapasztalt az Alibaba piacterén egy magyar üzletember, aki évek óta rendszeresen rendel a kínai óriáscégtől - számolt be róla a Telex. A számlákon az utóbbi időben megjelent egy eddig ismeretlen tétel, amely Hungary Surcharge, vagyis Magyarország-pótdíj néven fut, és minden tranzakció értékének 4,5 százalékát jelenti. A jelenség azért is meglepő, mert a platform korábban semmilyen hasonló ország-specifikus felárat nem alkalmazott, legalábbis a magyar vevőkkel szemben biztosan nem. Az Alibaba működése alapvetően eltér a lakossági webáruházakétól. Míg a Temu vagy az AliExpress főként egyéni fogyasztókra épít, addig az Alibaba elsősorban cégek közötti, úgynevezett B2B kereskedelemre van optimalizálva. A rendszer lényege, hogy a külföldi vállalkozásokat közvetlenül köti össze kínai gyártókkal, így akár teljesen egyedi gépek, ipari berendezések vagy nagyobb tételben gyártott eszközök is megrendelhetők. Ez sok cégnek jelentett eddig vonzó alternatívát, mert az Alibaba közvetítő szerepe jelentősen csökkentette a kockázatokat.
A kínai beszállítókkal való közvetlen üzletelés ugyanis gyakran lutri. Ha a vevő előleget fizet, majd a megérkező áru nem felel meg a megbeszélteknek, a jogérvényesítés szinte lehetetlen. Egy kínai bíróságon külföldiként fellépni gyakorlatilag esélytelen, a viták többsége elakad a kommunikáción vagy a kulturális különbségeken. Nem véletlen, hogy sok eladó hongkongi vagy szingapúri bankszámlát ad meg fizetéshez, ami részben a fejlettebb pénzügyi háttérrel, részben az adóhatóságok elől való óvatos lavírozással magyarázható. Az Alibaba ezzel szemben afféle biztosítékként működik. A vevő nem közvetlenül az eladónak utal, hanem a platformnak, amely vitás esetben közbelép, és megpróbál nyugati típusú fogyasztóvédelmi logika mentén eljárni. A tapasztalatok szerint ez sokszor valóban hatékony, ezért rengeteg magyar cég is inkább ezen keresztül intézte a beszerzéseit.
Éppen ezért keltett értetlenséget a hirtelen megjelenő pótdíj. A platform magyarázata szerint a plusz 4,5 százalék valamilyen, a magyar kormánnyal kötött megállapodás eredménye, ám ennek részletei teljesen homályosak. Nyilvános dokumentumot, hivatalos bejelentést nem találni, és az sem világos, hogy a beszedett összeg pontosan hová kerül, illetve milyen jogcímen szedik be. A helyzet azért is furcsa, mert más országok vevői nem találkoznak hasonló felárral, legalábbis a fórumokon és szakmai csoportokban eddig nem bukkant fel hasonló panasz. A kisebb tételeknél a pluszköltség könnyen elbújik a szállítási és kezelési díjak között, ám egy több ezer dolláros gépbeszerzésnél már komoly összeget jelent, ráadásul az Alibaba a pótdíjat teljes egészében előre kéri.
A történet számos kérdést vet fel. Ha valóban létezik kormányzati megállapodás, miért nem kommunikálták, és milyen ellentételezés jár érte? Ha pedig ez pusztán az Alibaba saját döntése, milyen jogi alapon terhel csak a magyar vevőkre extra költséget? A céghez és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is érkeztek kérdések, de eddig egyik fél sem adott érdemi választ.
A 4,5 százalék önmagában talán nem tűnik drámainak, de egy olyan piacon, ahol minden cent számít, könnyen eldöntheti egy üzlet sorsát.