Az OpenAI szeptember 3-án hivatalosan is bemutatta a GPT-6 Astrát, amelyet a vállalat eddigi legfejlettebb modelljeként ír le. Az Astra többek között programozásban, kutatásban, számítógépek önálló használatában és összetett, több lépésből álló feladatok végrehajtásában lépett előre, a bevezetés azonban egyelőre korlátozott: csak bizonyos szervezetek kapnak hozzáférést, szélesebb körű megjelenését a következő napokra ígéri az OpenAI.
Az új modell erejével kapcsolatban maga az OpenAI is szokatlanul óvatos hangot ütött meg. Az Astra elsőként érte el a vállalat Preparedness Framework rendszerében a kiberbiztonsági képességek Critical, vagyis kritikus szintjét. Ez azt jelenti, hogy megfelelő eszközökhöz és hozzáférésekhez jutva korábban ismeretlen biztonsági réseket is képes lehet megtalálni, majd azok kihasználására módszereket kidolgozni komolyan védett rendszerekben, anélkül, hogy egy embernek minden egyes lépését irányítania kellene.
Az OpenAI ezért az Astra fejlesztését és használatát is szigorúbb biztonsági intézkedésekhez kötötte. Ide tartozik többek között az elkülönített futtatási környezet, a modellek adatainak erősebb védelme, valamint a teljes műveletsor folyamatos ellenőrzése. A vállalat szerint az Astra összességében jobban tartja magát a biztonsági korlátozásokhoz, mint a GPT-5.6 Sol, ugyanakkor egy másik problémát is azonosítottak: bizonyos helyzetekben nehezebb lehet követni, hogyan jut el egy döntéshez.
A The Information szerint ennek egyik oka az Astrában használt úgynevezett recurrent depth, vagyis ismétlődő feldolgozásra épülő módszer. Ennek során a modell ugyanazon neurális hálózati rétegeken többször is végigfuttathat egy problémát, ami növelheti a teljesítményét anélkül, hogy ehhez arányosan nagyobb modellre lenne szükség. A módszer egyik hátránya viszont az lehet, hogy a modell belső gondolkodási folyamata kevésbé jelenik meg ember számára értelmezhető formában, így a problémás viselkedés felismerése is nehezebbé válhat. Az OpenAI saját vizsgálatai szintén azt mutatják, hogy az Astra gondolkodási lánca kevésbé könnyen ellenőrizhető, mint korábbi modelleké.
Ez nem azt jelenti, hogy az OpenAI egy teljesen átláthatatlan, ellenőrizhetetlen rendszert engedett szabadjára. A vállalat szerint az Astra esetében a végrehajtott műveleteket, eszközhasználatot és más jeleket is figyelik, és tesztjeikben a teljes folyamatot vizsgáló rendszer még olyan helyzeteket is képes volt felismerni, amelyekben a modellt kifejezetten arra utasították, hogy próbálja elkerülni az ellenőrzést. Az OpenAI ugyanakkor maga is úgy látja, hogy hosszabb távon nem lehet kizárólag a modell gondolkodási láncának vizsgálatára támaszkodni.
A GPT-6 Astra tehát egyszerre jelent nagy ugrást az OpenAI számára és egy új biztonsági határ átlépését. Ez az első olyan szélesebb körben bevezetett OpenAI-modell, amelyet a cég saját mércéje szerint is kritikus kiberképességűnek minősített, miközben a működésének ellenőrizhetősége bizonyos szempontból romlott. Éppen ezért az Astra bevezetése a szokásosnál fokozatosabban történik, és az OpenAI további megfigyelési és korlátozási rendszerekkel próbálja kordában tartani azt, amire az új modell már képes.
