A 2022-es év végén megérkezett az életünkbe a ChatGPT, ami elindított egy őrületet. Mindenki AI modelleket épít, aki pedig nem, az már meglévők képességeit próbálja beleszuszakolni a termékeibe. Adatközpontok, szerverparkok, specializált hardverek, erőműépítések mind-mind azért lettek részei a techipar életének, mert a befektetők vallásosan hisznek abban, hogy egyszer lesz egy modell, ami megoldja az emberiség minden gondját, feleslegessé teszi a munkavégzést, és elszállít minket egy olyan utópisztikus jövőbe, ahol örök élet és ingyen sör vár minket.
Ezzel szemben a valóság egy sokkal rusnyább képet fest. Az Applied Quantum alapítója és vezető elemzője Marin Ivezic szerint a matek nem áll össze. Ahhoz, hogy a kolosszális befektetés megtérülhessen az AI iparnak 2,5 billió dollárnyi (~ 900 billió forint) bevételt kellene termelnie évente. A jelenlegi adatok ennek közelében sem járnak.
A legutóbbi becsélesek szerint a szegmens valahol 150 és 250 milliárd dollár között termel, ami egy több ezer milliárdos eltérés az elváráshoz képest. Ivezic számításai szerint a technológiának nagyjából 250 millió, teljes állásban dolgozó személy munkáját vagy legalábbis az azok produktivitásával megegyező értéket kellene kitermelnie.
Hozzátette ehhez finoman, hogy az Egyesült Államoknak összesen 159 millió állása van a földműveléssel kapcsolatos munkaköröket leszámítva.
A 2,5 ezer milliárd dollárnyi befektetésből egyébként 1,5 ezer milliárd a már 2022 óta megvásárolt hardvereket jelképezi, míg a további ezermilliárd az éves befektetéseket jelenti. Az AI-t ellátó infrastruktúra van itt a leginkább kitéve egy esetleges buborékpukkasztás következményeinek: ahhoz, hogy a robotokat fenntartó vállalatok életben maradhassanak legalább 50 centet kellene keresniük minden egyes befektetett dolláron. Erre látszólag egyelőre nincs esély.
A GPT-4 óta megjelent modellek árai jelentősen csökkentek, de a létezésük költsége egyáltalán nem, sőt, emelkedőben vannak. Ilyen körülmények között visszatermelni ezt iszonyatosan nehéz. Ivezic szerint a dot-kom buborék lefolyása kísértetiesen hasonló volt. Az infrastruktúrát biztosító cégek eszetlenül pumpálták a befektetést hálózati kiépítésbe és az IT cégekben, majd amikor nem tudták visszatermelni az elköltött pénzeket, akkor többen is becsődöltek.
A dot-kom buborék kidurranása 5 billió dollárnyi befektetést és értéket vitt magával 2000 és 2002 között. Az AI ennél is nagyobb veszteséget generálhat, ha elveszíti a hátszelét. Ezek a modellek egyre olcsóbbak, egyre ügyesebbek, és a vállalkozások egyre több módot találnak a felhasználásukra, de, ahogy azt Benedict Collins írja a TechRadar erre vonatkozó cikkében:
"a növekedés biztos talajt követel, és egy lufi felszíne minden csak nem biztos."
Forrás: TechRadar
