A Bambu Lab jelenleg a 3D nyomtatás egyik legfontosabb neve: a cég sokat tett azért, hogy a korábban sokszor barkácsolós, nehezen belakható hobbi jóval több ember számára elérhető és kényelmes legyen. Csakhogy a vállalat az utóbbi időben nemcsak remek nyomtatóival, hanem egyre zártabb működésével és vitatott döntéseivel is rendszeresen címlapokra kerül. Most egy nyílt forráskódú szeletelőprogram körüli jogi fenyegetés miatt forr a levegő.
A történethez először azt kell érteni, hogy a 3D nyomtatásban a slicer, vagyis szeletelőprogram készíti elő a modelleket a nyomtatónak. A nyílt forráskódú világban teljesen megszokott, hogy egy projekt kódjából újabb projekt születik. Így jött létre annak idején a Slic3r nyomán a PrusaSlicer, ebből forkot készítve a Bambu Lab saját Bambu Studiója, majd a Bambu Studióból az OrcaSlicer, amely sok felhasználó számára kényelmesebb és rugalmasabb alternatívává vált.
A feszültség onnan indult, hogy a Bambu Lab korábban módosította a nyomtatói firmware-ét, és szorosabban a saját szoftveréhez kötötte a felhős funkciókat. Aki a vállalat cloudszolgáltatásait akarta használni, annak alapvetően a Bambu Studióra kellett támaszkodnia. Offline, helyi hálózatos megoldásként ugyan maradt egy Developer Mode, amellyel harmadik féltől származó programok, például az OrcaSlicer továbbra is kommunikálhattak a nyomtatókkal, de a felhős hozzáférés már más kérdés lett.
A Bambu Lab azt várta el, hogy az olyan külső szeletelők, mint az OrcaSlicer, a cég saját Bambu Network Plug-injét használják, ha meg akarják tartani a cloudfunkciókat. Az OrcaSlicer ezt opcionális kiegészítőként be is építette. Csakhogy időközben megszületett egy OrcaSlicer-bambulab nevű fork, amely azt ígérte, hogy visszaállítja a korábbi BambuNetwork-támogatást, vagyis a felhasználók nagyjából úgy nyomtathatnak interneten keresztül, mint a változtatások előtt.
Ez már sok volt a Bambu Labnek. A cég jogi lépésekkel fenyegette meg a projekt készítőjét, Paweł Jarczakot, és többek között azzal vádolta, hogy a fork Bambu Studiónak adja ki magát, megkerüli a technikai korlátozásokat, hamis metaadatokat illeszt be, infrastruktúra-problémákat okozhat, valamint megsérti a felhasználási feltételeket. Jarczak végül nem akart pereskedésbe keveredni, ezért eltávolította a projektet.
A Bambu Lab később hosszú blogposztban magyarázta el, miért lépett fel. A cég álláspontja szerint az, hogy egy szoftver nyílt forráskódú, még nem jelent automatikus belépőt a Bambu felhős infrastruktúrájába. Magyarul: a kód licencelése és a cég szervereinek használata szerintük két külön ügy. A vállalat azt állítja, hogy az ilyen megoldások nemcsak a szolgáltatás stabilitását, hanem a felhasználói élmény alapját is veszélyeztethetik.
A másik oldal szerint viszont a Bambu Lab nagyon kényelmetlen helyzetbe manőverezte magát. A teljes szoftveres ökoszisztéma nyílt forráskódú előzményekből nőtt ki, a cég maga is ilyen projektekre épített, most pedig, amikor a közösség ugyanazt a logikát követve próbál továbbfejleszteni vagy visszaállítani bizonyos működéseket, hirtelen jogi fenyegetésekkel védi a saját kontrollját. Jarczak ráadásul azt állítja, hogy az általa használt megoldás a Bambu Studio nyílt forráskódú kódjában meglévő elemekre épült.
A vita középpontjában az AGPL, vagyis a GNU Affero General Public License áll. Ez egy erős copyleft licenc, amelynek lényege, hogy a belőle készült módosításokat és származékos munkákat is ugyanilyen feltételekkel kell elérhetővé tenni. A Bambu Lab nem azt vitatja, hogy a kód bizonyos részei nyíltak, hanem azt, hogy ez feljogosít-e bárkit a cég saját felhős szolgáltatásainak megkerülésére vagy használatára. A közösség jelentős része viszont úgy látja, hogy a vállalat épp abból a nyílt ökoszisztémából profitált, amelyet most egyre inkább zárt rendszerként akar irányítani.
Ez az ügy azért lett ekkora, mert nemcsak egyetlen forkról szól. A 3D nyomtatós közösség érzékenyen reagál minden olyan lépésre, amely a hardverek és szoftverek feletti felhasználói kontrollt szűkíti. A Bambu Lab sokak szemében azért lett sikeres, mert a nyílt, kísérletező, közösségi 3D nyomtatós világból emelt át rengeteg tudást, majd ezt felhasználóbarát termékekké alakította. Most viszont egyre többen érzik úgy, hogy a cég a kényelemért cserébe túl nagy hatalmat kér a felhasználók gépei és munkafolyamatai felett.
A Bambu Lab nyomtatói továbbra is nagyon népszerűek, és a legtöbb felhasználó valószínűleg nem jogi licenceken vagy GitHub-vitákon keresztül közelíti meg a kérdést. De a haladóbb közösségnek ez elvi ügy. A 3D nyomtatás sokáig arról szólt, hogy a felhasználó értette, javította, módosította és saját igényeihez igazította az eszközeit. Ha a piac legnagyobb neve egyre inkább azt mondja, hogy ezt csak az általa kijelölt csatornákon lehet megtenni, abból óhatatlanul konfliktus lesz.
A mostani botrány tehát nem fogja egyik napról a másikra megrengetni a Bambu Lab piaci helyzetét, de újra megmutatja, milyen törékeny a bizalom a nyílt forráskódra építő közösségek és a gyorsan növekvő hardvercégek között. A Bambu Lab azt mondja, a szolgáltatását és a felhasználói élményt védi. A kritikusok szerint viszont a cég most éppen azt a nyitottságot kezdi maga mögött hagyni, amelyből eredetileg felemelkedett.
