A svédországi Karolinska Intézet a Science című tudományos folyóiratban publikálta egy úttörő kísérlet eredményét. A szóban forgó írás részletesen beszámol egy régi dogma lebontásáról és az ehhez használt metódusról. Sokunknak tanították azt, hogy felnőttkorban nem képződik több agysejt, emiatt például az alkoholfogyasztás visszafordíthatatlan következményekkel jár. Ezt tudósok már a '70-es és '80-as években is megcáfolták állati mintákon végzett kísérletekkel, de van ezekkel egy fontos probléma.
Az akkor kapott eredmények nem mindenkit győztek meg, és szükséges mennyiségű emberi mintát találni nem egyszerű feladat. A Karolinska egy nemzetközi biobankból kapott hozzáférést a közelmúltban 24 emberi agymintához, melyek között a legfiatalabb alany még egyéves sem volt, a legidősebb pedig betöltötte a 78-at között voltak. A 24-ből összesen hat minta tartozott kisgyerekekhez tartozott, négy pedig tinédzserhez. A kutatók 10 további agyat referenciaanyagként használtak, de minden esetben a hippokampuszt vizsgálták, ami kritikus fontosságú terület a tanulás, az emlékezet és az érzelmek szempontjából.
A kutatási anyaghoz készült egy 65 oldalas segédlet, ami a módszertan részleteit modellezi. A lényeg, hogy RNS-szekvenálását és gépi tanulást alkalmaztak: a szekvenálás megmondta, hogy az emberek sejtjei milyen géneket fejeznek ki, a gépi tanulás pedig értelmezhető formátumban dolgozta fel az elkészült adattömeget.
A vizsgálat során sikerült rengeteg, az osztódás előtt felbukkanó elősejtet találniuk a kutatóknak adott agysejtek mellett, az algoritmus pedig megpróbálta beazonosítani a hasonló mintázatokat. A kutatás végére a gyerekek agymintáiban rengeteg ilyen csoportosulást fedeztek fel, de a tinédzserek és a felnőttek mintáiban is találtak elősejtes alakzatokat.
"A munkánk véget vet a régóta tartó vitának arról, hogy a felnőtt emberi agy képes-e új idegsejteket növeszteni" - nyilatkozta a LiveScience-nek a tanulmány egyik társszerzője, Marta Paterlini.
Rajiv Ratan, a Weill Cornell Medicine Burke Neurológiai Intézetének vezérigazgatója ugyan nem érintett a tanulmányban, de a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy bár egyetlen tanulmány nem számít abszolút bizonyítéknak, a Karolinska eredményei meglehetősen erősek. Ha mást esetleg nem is ér el, a csoport legalább kidolgozott egy hasznos metódust a további vizsgálatokhoz.
