A James Webb űrteleszkóp (JWST) legújabb megfigyelése újabb mérföldkövet jelent az űrkutatásban: sikerült azonosítani a valaha felfedezett legtávolabbi galaxist, amely mindössze 280 millió évvel az Ősrobbanás után ragyogott. Az MoM-z14 névre keresztelt galaxis a Mirage nevű felmérés során került elő, amelynek célja a korai univerzum galaxisainak pontos azonosítása. Az objektum vöröseltolódása z = 14,4, ami azt jelenti, hogy a fényét több mint tizennégyszeresére nyújtotta az univerzum tágulása - ez szolgál alapul az égitest korának becsléséhez is.
Az MoM-z14 nem csupán egy halvány folt a teleszkóp látóterében: meglepően fényes, és ezzel egyre gyakoribb mintát követ a JWST által észlelt fiatal galaxisok között. A korábban felfedezett JADES-GS-z14-0 hasonló meglepetést okozott méretével és fényességével, több százmillió naptömegnyi csillaggal és 1600 fényévnyi kiterjedésével. Mindkét objektum különösen fényes fiatal csillagpopulációk által sugárzik, nem pedig fekete lyukak által, ami kihívást jelent a csillag- és galaxisformálódás jelenlegi modelljeinek.
A Webb teleszkóp infravörös képességei messze felülmúlják a Hubble és Spitzer teleszkópokét, így nem csupán az univerzum korai szakaszának galaxisait képes észlelni, hanem azok szerkezetét és összetételét is részleteiben vizsgálhatja. Egy másik példa, az EGS23205 jelű spirálgalaxis, korábban homályosnak tűnt, de a JWST segítségével a kutatók tisztán azonosították a középpontjában húzódó csillagcsíkot, megcáfolva azt a korábbi elképzelést, miszerint az ilyen bonyolult galaktikus struktúrák csak több milliárd év alatt alakulnak ki.
Az MoM-z14 különösen érdekes kémiai összetétele is új kérdéseket vet fel: a galaxis nitrogénben gazdag, ami hasonlóságot mutat a Tejútrendszer ősi gömbhalmazaival. Ez a jellegzetesség egy lehetséges új galaxisosztályt is felvet - az úgynevezett "kis vörös pontokat" -, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek az univerzum első csillagképződési szakaszainak megértésében.