Furcsa tesztautó tűnt fel Helsinki utcáin, a történet pedig egészen szokatlan magyar vonatkozást is kapott, ami miatt persze mi szégyenkezhetünk. A Helsingin Sanomat újságírója megpróbált közelebb menni a kamerákkal és érzékelőkkel felszerelt járműhöz, hogy kérdéseket tegyen fel a sofőrnek, aki erre magyarul kezdett káromkodni, majd a beszámoló szerint a telefont is megpróbálta kiütni az újságíró kezéből. A Telexnek a finn újságíró azt írta, hogy a férfi később ki is szállt az autóból, tovább ordítozott, majd visszaült és elhajtott. Erről videó is készült.
A jelenet önmagában is kellemetlen, de technológiai szempontból felvet még pár kérdést. A jármű ugyanis nem egy véletlenül Finnországba keveredett prototípus volt, hanem olyan adatgyűjtő tesztautó, amely a Xiaomi európai autós terveihez kapcsolódik. A Xiaomi International PR-vezetője, Agatha Tang a finn lapnak megerősítette, hogy az autó a vállalat számára gyűjt adatokat, mert a cég az elektromos autók európai értékesítésének előkészítésén dolgozik. A sofőr viselkedésével kapcsolatos panaszokat a Xiaomi a német TÜV Rheinlandnak továbbította, amely alvállalkozóként érintett az ügyben.
Ezek a tesztautók a modern vezetéstámogató rendszerekhez gyűjtenek adatot: látniuk kell gyalogost, kerékpárost, táblát, sávjelölést, parkoló autót, forgalmi helyzetet, rossz időt, gyenge fényt és ezer olyan városi szituációt, amelyet laborban nem lehet hitelesen előállítani. Tehát itt valós forgalmi környezetből származó, személyes adatokat is érintő vizuális és helyzeti adatgyűjtésről van szó - ezt egyébként a Xiaomi saját, járműtesztelésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatója is megerősíti.
Az Európai Unióban az új autókra egyre több kötelező biztonsági technológia vonatkozik. A General Safety Regulation több lépcsőben teszi kötelezővé az olyan rendszereket, mint az intelligens sebességasszisztens, a sávelhagyásra figyelmeztető vagy beavatkozó rendszerek, a vezető figyelmét ellenőrző funkciók, az automatikus vészfékezés és az eseményadat-rögzítő. Az intelligens sebességasszisztens jellemzően kamerás táblafelismerés és navigációs térképadatok kombinációjából dolgozik.
A Xiaomi autós ambíciói pedig egyre komolyabbak. A vállalat Kínában nagyon gyorsan építette fel elektromosautó-üzletágát, a frissített SU7-szériából akkor már 26 ezer darabot szállított le, miközben a vállalat 60 ezer lezárt rendelésről beszélt az új generációs SU7 esetében. A Xiaomi 2027-re Európát nézte ki elsődleges külföldi EV-piacának. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy amikor kamerás autókkal mászkálnak a városainkban, akkor mi történik a rögzített anyagokkal? A vállalat adatkezelési tájékoztatója szerint a járművek által gyűjtött személyes adatokat csak a megjelölt célokra használják, azokat az Európai Unióban tárolják, és legfeljebb egy évig őrzik meg, majd törlik. A cég azt is állítja, hogy nem célja az egyének azonosítása a rögzített környezeti adatok alapján. Ez nagyon nemesen hangzik, de ettől még a kamera elé kerülhet bárki, aki épp átsétál az úton, biciklizik, autót vezet, parkol, vagy egyszerűen ott áll a járdán. A rendszámtábla, az arc, a mozgásmintázat és a helyadat együtt már komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel, még akkor is, ha a gyártó azt állítja, hogy nem akar azonosítani senkit.
A helsinki incidensben a magyarul kiabáló sofőr nyilván nekünk is ciki, de sokkal nagyobb baj, ha egy ilyen ügy azt az érzetet kelti, hogy a közterületi adatgyűjtés zavaros, agresszív vagy nehezen ellenőrizhető módon történik. Az okosautók elfogadottsága ugyanis nem csak azon múlik, mit tudnak, az is számít, hogy a gyártók mennyire átláthatóan kezelik az adatokat, hogyan kommunikálnak a járókelőkkel, és milyen emberek képviselik őket az utcán.
