Sikerült minden eddiginél részletesebben feltérképezni az univerzum láthatatlan vázát a csillagászoknak a James Webb űrteleszkóp segítségével. A Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány egy nagy felbontású sötétanyag-térképet mutat be, amely közel 800 ezer galaxis megfigyelésén alapul a COSMOS nevű égterületen. A kutatás új betekintést enged abba, miként formálta a sötét anyag - amely tömegében messze meghaladja az "átlagos" anyagot, mégsem bocsát ki fényt - az univerzum szerkezetét már a legkorábbi kozmikus időkben.
A Webb megfigyelései az úgynevezett gyenge gravitációs lencsézés jelenségére épülnek: a sötét anyag gravitációja finoman eltorzítja a háttérben lévő galaxisok fényét, amelyek emiatt enyhén megnyúlt vagy elcsúszott alakban látszanak. Ezekből az apró torzulásokból a kutatók képesek kirajzolni, hol és milyen sűrűségben halmozódik fel a sötét anyag. A teleszkóp 255 órán át figyelte ugyanazt az égterületet - ez volt a Webb első évének legnagyobb felmérése -, ami elegendő adatot szolgáltatott ahhoz, hogy a halvány mintázatokból részletes térkép szülessen.
A COSMOS mezőt korábban a Hubble űrteleszkóp is vizsgálta, ám a Webb infravörös műszerei most még mélyebbre "látnak" az időben, egészen a több milliárd évvel ezelőtt kialakult galaxisokig. Az adatok azt mutatják, hogy a galaxisok a sötét anyag kozmikus hálójának fonalai mentén rendeződnek el, mintha egy láthatatlan szerkezetre lennének felfűzve. A kutatók szerint az új térkép nemcsak látványos pillanatfelvétel, hanem hosszú évekre szóló adatbázis is, amelyhez a jövő űr- és földi távcsövei - például az európai Euclid vagy a Vera C. Rubin Obszervatórium - további részleteket adhatnak hozzá, közelebb hozva a sötét anyag valódi természetének megfejtését.