A friss műholdfelvételek alapján Kína látványosan felpörgette a nukleáris fegyverkezést, és már nemcsak rakétasilók építésében, hanem a robbanófejek előállításához szükséges hadiipari infrastruktúra bővítésében is jóval előrébb jár, mint azt korábban feltételezték. A Washington Post által idézett nemzetközi elemzések szerint ez a folyamat egyszerre jelent mennyiségi növekedést és minőségi átalakulást, ami hosszú távon alapjaiban formálhatja át a globális nukleáris egyensúlyt.
A bécsi Open Nuclear Network és a londoni VERTIC szakértői által vizsgált műholdképek azt mutatják, hogy Kína több, eddig is titkos katonai létesítményét jelentősen kibővítette. Miközben a figyelem az elmúlt években főként az északi sivatagokban 2021 óta épülő rakétasiló-mezőkre irányult, most egyre világosabbá vált, hogy a robbanófej-gyártás kulcsfontosságú helyszínei is rohamos fejlődésen mennek keresztül. Szecsuán tartomány hegyvidéki területein például olyan komplexumok láthatók, ahol plutónium kitermelése és feldolgozása zajlik, máshol pedig nagy erejű robbanóanyagok gyártására és tesztelésére alkalmas bázisokat bővítettek. Egy tavaly elkészült új létesítmény már robbanófej-alkatrészek összeszerelésére is alkalmas lehet, ami a teljes gyártási lánc erősödésére utal.
A hadiipari kapacitások növelésével párhuzamosan Kína nukleáris doktrínája is átalakulóban van. Elemzők szerint Peking egyre magasabb készültségi szintre helyezi nukleáris erőit, és közeledik ahhoz a képességhez, hogy egy esetleges ellenséges támadás esetén már a beérkező rakéták becsapódása előtt ellencsapást indítson. Ennek érdekében több mint száz szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétát telepítettek silókba, miközben fejlesztik a korai előrejelző műholdas és radarrendszereket, valamint a parancsnoki kommunikációt is, hogy az indítás akár perceken belül végrehajtható legyen.
Az Egyesült Államokban is komoly figyelmet kapott a kínai fegyverkezési tempó. Donald Trump nemrég az amerikai nukleáris arzenál újbóli bővítését azzal indokolta, hogy Kína néhány éven belül utolérheti az Egyesült Államokat. A szakértők szerint ez rövid távon nem reális, hiszen az USA jelenleg körülbelül 3700 robbanófejjel rendelkezik, míg Kína nagyjából 600-zal, ám a különbség valóban csökken, és a trend iránya egyértelmű.
A műholdképek és az azokból levont következtetések alapján Kína olyan rugalmasabb nukleáris képességeket épít ki, amelyek egyszerre szolgálhatják az elrettentést és növelhetik a kockázatokat is. A hidegháborús logikát idéző fejlemények nemcsak a stratégiai egyensúlyt boríthatják fel, hanem annak esélyét is növelik, hogy egy félreértés vagy technikai hiba súlyos eszkalációhoz vezessen a jövőben.
