Történelmi pillanatnak lehettek tanúi mindazok, akik figyelemmel kísérték a Artemis II startját, hiszen a NASA legambiciózusabb programjának következő állomása végre élesben is elindult. A floridai Kennedy Space Center indítóállásáról április 2-án magyar idő szerint 00:35-kor emelkedett a magasba a négyfős legénységet szállító rakéta, megkezdve egy kilencnapos küldetést, amely során az űrhajósok megkerülik a Holdat.
A fedélzeten három amerikai és egy kanadai űrhajós foglalt helyet, a parancsnok Reid Wiseman, valamint Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen. A legénységet a hatalmas Space Launch System juttatta pályára, amely minden korábbinál nagyobb teljesítménnyel bír az ember által használt hordozórakéták között. A start után alig egy perccel a rakéta átlépte a hangsebességet, majd néhány percen belül leváltak a gyorsítórakéták, miközben a központi fokozat tovább gyorsította az Orion űrhajót közel keringési sebességre. A repülés első szakasza pontosan a tervek szerint zajlott, a kritikus leválások és manőverek mind időben történtek, mielőtt az űrhajó levált volna a rakéta felső fokozatáról, és megkezdte volna önálló útját.
Az Artemis II küldetésnek ugyan nem része a holdra szállás, mégis kulcsfontosságú lépés azon az úton, amely visszavezeti az emberiséget a Hold felszínére. Az utolsó ilyen jellegű utazásra 1972-ben került sor, így a mostani repülés egyben egy új korszak előfutára is. A NASA hosszú távú tervei szerint a későbbi küldetések során - többek között a SpaceX és a Blue Origin fejlesztéseire támaszkodva - az égitest felszínére is lépnek majd az űrhajósok.
A mostani repülés célja elsősorban az Orion rendszerének éles tesztelése, beleértve a kézi irányítási lehetőségeket, a pályakorrekciókat és az életfenntartó rendszerek működését. A küldetés egyik látványos része lesz, amikor az űrhajósok manuálisan közelítik meg a rakéta felső fokozatát, hogy ellenőrizzék a jármű irányíthatóságát és reakcióit. Ez a gyakorlat a jövőbeni dokkolások szempontjából kulcsfontosságú, hiszen a Hold körüli pályán majd más űreszközökkel is együtt kell működniük.
Ha minden a tervek szerint alakul, az Orion április 6-án több mint 400 ezer kilométerre távolodik el a Földtől, messzebbre bármely korábbi emberes küldetésnél. A legénység így olyan területeket is megfigyelhet a Hold túlsó oldalán, amelyeket eddig még emberi szem nem látott közvetlenül. A visszaúthoz az Orion a Hold gravitációját használja fel az irányváltáshoz, megcélozva a Földet. A küldetés zárása április 10-én várható, amikor az Orion a Csendes-óceánba ereszkedik le Kalifornia partjainál.
