A NASA bejelentése szerint a Perseverance marsjáró által tavaly gyűjtött kőzetminta olyan jeleket hordozhat, amelyek akár ősi mikrobiális életre is utalhatnak. A Cheyava Falls névre keresztelt sziklából származó darabot Sapphire Canyonként katalogizálták, és a friss elemzések alapján bioszignatúrák - azaz potenciális életnyomok - lehetőségét rejti magában. A történet itt válik igazán izgalmassá: nagy felbontású képeken különös, "leopárdfoltnak" nevezett mintázat rajzolódott ki, amely ásványi reakciófrontokat, azaz kémiai és fizikai folyamatok találkozási pontjait mutatja.
A foltokban két vasban gazdag ásványt mutattak ki, a vivianitet és a greigitet. Előbbi a Földön rendszerint mocsarakban, tőzeglápokban és bomló szerves anyag környezetében fordul elő, ami miatt sok kutató biológiai jelenlétre asszociál. A NASA mindazonáltal óvatosságra int, hiszen magas hőmérséklet, savas környezet vagy bizonyos szerves vegyületek is előidézhetik hasonló formációk kialakulását. Csakhogy a Jezero-kráter Bright Angel nevű területén vizsgált sziklák sem savas, sem extrém forró környezet nyomait nem mutatják, így a legkézenfekvőbb magyarázat egyre inkább a biológiai lehetőség felé billen.
A felfedezés azért különösen fontos, mert ezek a viszonylag fiatal üledékes kőzetek azt sugallják, hogy a Mars a korábban feltételezettnél jóval hosszabb ideig vagy akár későbbi korszakában is képes lehetett életet hordozni. Sean Duffy, a NASA vezetője egyenesen úgy fogalmazott: sosem jártunk még ilyen közel ahhoz, életre bukkanjunk a vörös bolygón. Szavai szerint a bioszignatúra azonosítása mérföldkő, amely alapjaiban változtathatja meg a Marsról alkotott képünket. Nicky Fox, a tudományos igazgatóság helyettes vezetője hozzátette, hogy az adatokat megosztják a teljes tudományos közösséggel, hogy függetlenül is megerősítsék vagy cáfolják a biológiai eredet lehetőségét.
A Perseverance 2021 februárjában landolt a Marson, és azóta szisztematikusan gyűjt mintákat a Jezero-kráterből, ahol egykor folyók és tavak alakították a tájat. A következő nagy lépés az lesz, amikor egy későbbi NASA-küldetés ezeket a mintákat ténylegesen visszahozza a Földre, ahol laboratóriumi körülmények között minden eddiginél alaposabban vizsgálhatják meg őket.
Ha bebizonyosodik, hogy valóban élet nyomaira bukkantunk, az nem csupán a Mars történetét írja újra, hanem saját eredetünkről és a lakható környezetek kialakulásáról is többet mondhat. Ráadásul segíthet reálisabb képet alkotni arról, milyen esélyekkel találhatunk életet a világegyetem más, távolabbi zugaiban.
