Két éve attól volt hangos a sajtó, hogy Donald Trump kormánya nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva eltiltotta az amerikai vállalatokat a Huawei-jel való üzleteléstől, s így a telefonos piacon az élre törő kínai cégnek végül a Google szolgáltatásai nélkül kellett folytatnia. A Huawei azóta már saját operációs rendszerrel próbálkozik, s még Honor testvérmárkájától is megvált a brand túlélése érdekében.
Nagy kérdés volt viszont, hogy vajon Trump leköszönésével is marad-e a szigor. A válaszra már akkor is lehetett következtetni, amikor a hivatalba lépő Biden-kormány első tárgyalásai kudarcba fulladtak a kínaiakkal, egy nemrég közzétett elnöki rendelet viszont végképp eloszlatta a kételyeket.
Az új ukáz mindenekelőtt áthelyezi a szankciókkal sújtott cégek kiválasztásának felelősségét a Védelmi Minisztériumtól a Pénzügyminisztériumhoz. Ez azért fontos, mert a korábbi tiltást sikeresen támadták meg a bíróságon az indoklás nem elég világos megfogalmazása miatt. A kincstárnak viszont nagy tapasztalata van az efféle szankciók kivetésében, így vélhetően körültekintőbben járnak majd el, mint a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Pentagon.
A rendelet egyben a tiltás hatálya alá vont cégek körét is kibővíti, immáron 59 vállalatot helyezve feketelistára. Amerikai személyeknek tilos ezekkel a cégekkel üzletelniük, beleértve az értékpapírjaikkal való kereskedést is. A tiltás azokra a vállalatokra is kiterjed, amelyek valaha a szankciókkal sújtott cégek birtokába tartoztak, így pedig a Honor is kiesik, hiába szervezték új tulajdonos alá.
Az elnöki rendelet és a kitiltott vállalatok teljes listája itt olvasható. Az érintett cégek nagy része egyébként a repüléshez és/vagy azt űrutazáshoz köthető, a Huawei-hez hasonló híradástechnikai vállalatok inkább kisebbségben vannak.
