A DeepSeek nevű kínai mesterséges intelligencia platform néhány hónap alatt világszerte ismertté vált, ám a siker mellé gyorsan komoly politikai és adatvédelmi aggályok is társultak. A legújabb fejlemény: Németország szövetségi adatvédelmi biztosa hivatalosan felszólította az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az alkalmazást az országban elérhető app store-jaikból. Az indoklás szerint a DeepSeek nem tudta igazolni, hogy a felhasználók személyes adatait az uniós szintű előírásoknak megfelelően kezelnék Kínában.
A gyanú árnyéka már hónapokkal ezelőtt vetült az alkalmazásra. Két fő ok emelkedett ki: az egyik, hogy a DeepSeek hajlamos elkerülni minden olyan témát, ami Kínára vagy annak kormányára nézve kellemetlen fényt vethetne. A másik, és komolyabb probléma, hogy maga az adatvédelmi szabályzat is megerősíti: a felhasználói promptok, feltöltött fájlok és egyéb személyes információk kínai szervereken tárolódnak. Ez Kínában különösen érzékeny kérdés, ugyanis a helyi hírszerzési törvények lehetővé teszik, hogy az állam bármikor hozzáférjen ezekhez az adatokhoz.
Olaszország volt az elsők között, ahol letiltották a DeepSeeket a helyi alkalmazásboltokból, majd Dél-Korea követte. Hollandiában állami eszközökön tiltották be, Belgium óva intette a köztisztviselőket a használattól, míg Spanyolországban a legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezet hivatalos vizsgálatot követel. Az Egyesült Államokban pedig már készül az a jogszabály, amely teljesen kizárná a kínai AI-rendszereket a szövetségi kormányzati használatból. Egy szenátor odáig ment, hogy a használat kriminalizálását is felvetette.
A német döntést Meike Kamp adatvédelmi biztos jelentette be, aki szerint a DeepSeek semmilyen meggyőző bizonyítékot nem mutatott be arra vonatkozóan, hogy a német felhasználók adatai biztonságban lennének. Kamp irodája korábban már felszólította a céget, hogy vagy teljesítse az EU adatvédelmi követelményeit, vagy önként vonja vissza az alkalmazást - de ez nem történt meg.
Bár a DeepSeek nyílt forráskódú modelljei technikailag elérhetők és módosíthatók, az app és a webes felület zárt rendszerként működik, amelyet teljes egészében a kínai cég irányít. Ez különösen aggasztó lehet olyan világban, ahol az AI egyre mélyebben integrálódik a kormányzati, vállalati és magánéletbe is. Egy, a hírhez fűzött kommentár tömören összefoglalta a lényeget: nemcsak a demokrácia vagy a cenzúra a tét, hanem az is, hogy a jövő AI-infrastruktúrája ne a geopolitikai riválisaink ellenőrzése alatt épüljön ki.
A Google a Reutersnek úgy nyilatkozott, jelenleg vizsgálja a német hatósági megkeresést, az Apple egyelőre nem reagált. A történet viszont egyértelmű irányt mutat: a világ országai egyre kevésbé hajlandók elfogadni a kínai AI-megoldásokat úgy, hogy közben nincs átláthatóság és nincs adatbiztonsági garancia. Az AI-verseny már nem csak technológiai, hanem politikai fronton is dúl.
