Komoly kiberbiztonsági problémákat talált a szlovák Nemzeti Biztonsági Hivatal, vagyis az NBÚ az ország közlekedés-ellenőrzési rendszeréhez szánt sebességmérő kamerák egyik típusában. A vizsgált NERO R-ONE készülék nemcsak több súlyos sebezhetőséget tartalmazott, hanem olyan, nem dokumentált távoli hozzáférési lehetőségeket is, amelyek között előre beállított orosz telefonszámok szerepeltek. Az NBÚ vizsgálata szerint a ciprusi SODASUS termékeként forgalmazott NERO R-ONE valójában szoros technikai rokonságot mutat az orosz Simicon által gyártott CORDON PRO.M rendszerrel. A szakértők a készülékben 12 előre rögzített, orosz előhívójú telefonszámot találtak.
A kamera egy külön kommunikációs modulon keresztül SMS-ben is képes volt parancsokat fogadni. A feltárt funkciók között újraindításra, kapcsolatfelvételre és eszközinformációk lekérésére szolgáló utasítások is szerepeltek, miközben a rendszer további távoli elérési lehetőségeket, köztük SSH- és OpenVPN-kapcsolatokat is tartalmazott. Nem ez volt az egyetlen probléma. Az NBÚ szerint a készülék kommunikációs képességei több ponton sem egyeztek a hivatalos dokumentációval, a szoftver védelme pedig szintén hiányos volt. A SecureBoot nem biztosította megfelelően, hogy csak hiteles firmware fusson a hardveren, a kamera élő RTSP-videófolyamához pedig jelszó nélkül is hozzá lehetett férni, ha valaki ismerte az eszköz hálózati címét.
A szlovák hatóság ezért jelentős kiberbiztonsági kockázatnak minősítette a NERO R-ONE mellett az orosz Simicon és a horvát NEROline bizonyos Cordon kameráit is, és azt javasolta az érintett szervezeteknek, ellenőrizzék, használnak-e ilyen eszközöket. Az ügyben a gyakran emlegetett 279-es szám ugyanakkor pontosításra szorul. Korábbi beszámolók ezt úgy tálalták, mintha Szlovákiában már 279 problémás kamerát telepítettek volna, a belügyminisztérium viszont közölte, hogy ez az eredeti közbeszerzésben szereplő tervezett darabszám volt. A 279 radar fizikai telepítése nem valósult meg, az akkori közbeszerzést felfüggesztették.
A minisztérium a biztonsági aggályok megjelenése után független vizsgálatot is kezdeményezett, és további ellenőrzésig nem kívánta kész tényként kezelni az eszközök származására vonatkozó állításokat. Az NBÚ későbbi technikai elemzése azonban már egyértelműen súlyos problémákat tárt fel a vizsgált példány hardverének, szoftverének és távoli hozzáférési lehetőségeinek eredetével kapcsolatban.
