Moszkva újabb frontot nyitott az online térben, amikor bejelentette, hogy részlegesen blokkolja a WhatsApp és a Telegram hívásfunkcióit, arra hivatkozva, hogy a külföldi tulajdonban lévő platformok nem hajlandók megosztani bűnügyi és terrorizmus-ellenes nyomozásokhoz szükséges adatokat az orosz hatóságokkal. A hivatalos indoklás szerint mindez "a bűnözők elleni fellépés" jegyében történik, ugyanakkor a döntés újabb lépésnek tűnik a Kreml hosszú távú stratégiájában, amely az ország internetes szuverenitásának kiépítésére törekszik.
Az ukrajnai invázió 2022 februári kezdete óta Moszkva egyre élesebb konfliktusban áll a nyugati techcégekkel, a tartalomszabályozástól kezdve az adatközpontok orosz területen való kötelező üzemeltetéséig. Mostanra ez a küzdelem új irányt vett: Vlagyimir Putyin jóváhagyta egy állami üzenetküldő rendszer fejlesztését, amely közvetlenül integrálódik a kormányzati szolgáltatásokkal. A cél nem titkoltan a külföldi platformok visszaszorítása és a felhasználók átterelése hazai fejlesztésű alternatívákra.
A távközlési felügyelet, a Roszkomnadzor, hangsúlyozta, hogy a mostani intézkedések csak a hívásokra vonatkoznak, más funkciókat nem érintenek, és a korlátozások akkor szűnnek meg, ha a cégek teljesítik az orosz jogszabályi követelményeket. A digitális fejlesztési minisztérium ehhez hozzátette: a Telegram és a WhatsApp figyelmen kívül hagyták az ismételt felszólításokat, hogy lépjenek fel az olyan tevékenységek ellen, mint az internetes csalás vagy a terrorizmus szervezése.
A Meta, a WhatsApp tulajdonosa, határozott hangnemben reagált: szerinte a szolgáltatás teljes mértékben privát, végpontok közötti titkosítást használ, és éppen ezért áll az orosz kormány célkeresztjében. A vállalat kijelentette, mindent megtesz, hogy a biztonságos kommunikáció lehetősége világszerte, így Oroszországban is fennmaradjon. A Telegram szintén hangsúlyozta, hogy naponta milliós nagyságrendben távolít el káros tartalmakat, beleértve az erőszakra vagy szabotázsra buzdító üzeneteket is. A vállalatok közleményeinek azonban nem volt túl nagy hatásuk, a Reuters szerint augusztus 11-e óta a Telegram hanghívásai alig működnek, a WhatsApp-hívások pedig vagy egyáltalán nem jönnek létre, vagy zajos, fémes recsegéssel lehetetlenné válnak.
Anton Gorelkin, az orosz parlament alsóházának informatikai bizottságának elnökhelyettese szerint a blokkolás feloldásához a szolgáltatóknak hivatalos jogi személyt kellene alapítaniuk Oroszországban, továbbá együtt kellene működniük a Roszkomnadzorral és a rendvédelmi szervekkel. Ez a feltétel különösen érzékeny a Meta számára, amelyet Moszkva már 2022-ben szélsőséges szervezetnek nyilvánított, bár a WhatsApp addig elkerülte a teljes kitiltást. Most viszont egyre több jel mutat arra, hogy a türelmi idő lejáróban van: Gorelkin nemrég arról beszélt, a WhatsAppnak fel kell készülnie a piac elhagyására, míg más képviselők egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak nevezik a platform jelenlétét.
A Kreml kritikusai attól tartanak, hogy az új állami alkalmazás nemcsak kommunikációs eszköz lesz, hanem egyben a felhasználók online aktivitásának kiterjedt megfigyelésére is alkalmas rendszer. Felmerült az is, hogy a hatóságok tudatosan lassíthatják a WhatsApp adatforgalmát, ezzel is elősegítve a felhasználók átvándorlását a hazai alternatívára.
Az emberi jogi szervezetek sem maradtak csendben. A Human Rights Watch friss jelentése szerint az orosz kormány évről évre erősíti technológiai kapacitásait, miközben egyre nagyobb ellenőrzést gyakorol az ország internetes infrastruktúrája felett. Ez lehetővé teszi számára, hogy kiterjedtebb weboldalblokkolásokat, forgalomlassításokat hajtson végre, valamint ellehetetlenítse a cenzúra kikerülésére szolgáló eszközöket. A mostani lépéseket épen ezért nem elszigetelt intézkedésként, hanem egy sokkal átfogóbb, hosszú távú stratégia részeként lehet értelmezni.
