Általános mozgósítás nélkül egyre nagyobb gondot okoz Oroszország feltölteni a haderejét, ezért most az egyetemisták kerültek a célkeresztbe. Az ország több száz felsőoktatási intézménye kínál vonzó juttatásokat azoknak a hallgatóknak, akik vállalják, hogy drónpilótaként szolgálnak a hadseregben, miközben azt ígérik nekik, hogy elkerülhetik a frontvonal legveszélyesebb részeit. A toborzási kampány részeként egyes egyetemeken ingyenes tandíjat és akár 70 ezer dollárnak megfelelő összeget is felajánlanak egyéves szolgálatért cserébe. Emellett adókedvezmények, hitelengedés, sőt bizonyos esetekben földjuttatás is szerepel a csomagban. A jelentkezők körét tudatosan szűrik, elsősorban technikai beállítottságú hallgatókat, gamereket és műszaki érdeklődésű fiatalokat keresnek, akiket gyorsan drónkezelővé lehet képezni.
2026 végére 168 ezer drónoperátort szeretnének hadrendbe állítani, részben Ukrajna példáját követve, ahol már külön haderőnem épül a pilóta nélküli rendszerek köré. A valóság azonban jóval árnyaltabb annál, mint amit a toborzóanyagok sugallnak.
Bár a hivatalos kommunikáció szerint ezek a pozíciók biztonságosabbak, a modern hadviselésben ez relatív fogalom. A frontvonal mindkét oldalán akár 25 kilométer mélységig ún. halálzóna alakult ki a folyamatos megfigyelés, dróncsapások és tüzérségi támadások miatt. Ennek következményei már most is látszanak, az Ars Technica riportja szerint már nyilvánosságot kapott az első olyan eset, amikor egy frissen kiképzett egyetemista drónpilóta életét vesztette a harcokban.
A 23 éves Valerij Averin mindössze három hónap kiképzés után került bevetésre, és egy aknavetős támadásban halt meg a megszállt Luhanszk térségében. Története rávilágít arra, hogy a biztonságos szolgálat ígérete köszönőviszonyban sincs a valósággal.
A toborzás ugyanakkor nem mentes a belső ellenállástól sem. Több hallgató nyíltan elutasítja a lehetőséget, és a lelkesedés korántsem általános. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az ország már így is jelentős agyelszívással küzd, ugyanis egyes becslések szerint a legjobb orosz szoftverfejlesztők közel negyede elhagyta az országot a háború első évében.
A háttérben egyértelműen a veszteségek pótlásának kényszere áll. A háború kezdete óta elszenvedett katonai veszteségek száma drámai, és bár a drónhadviselés egyre nagyobb szerepet kap, a hagyományos gyalogság iránti igény nem csökkent. Sőt, egyes beszámolók szerint még a speciálisan képzett drónkezelőket is bevetették közvetlen rohamokban, ami tovább növeli a kockázatokat.
