Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) terrorizmus támogatásának vádjával eljárást indított a platform alapítója, Pavel Durov ellen, akit egyúttal nemzetközi körözési listára is felvettek az AP beszámolója szerint. Amennyiben bűnösnek találják, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik hazájában. Az FSZB közleménye szerint a Telegram vezetése nem távolított el számos olyan csatornát, csoportot és chatbotot, amelyeket az orosz hatóságok állítása szerint ukrán titkosszolgálatok, terrorista és szélsőséges szervezetek használnak szabotázsakciók, terrortámadások, gyilkosságok és kibercsalások szervezésére. A szolgálat azt is állítja, hogy egy népszerű Telegram-alapú ismerkedő chatbot segítségével fiatal oroszokat szerveztek be különféle akciókra, és közlésük szerint 2025 júliusa óta 46, 12 és 22 év közötti felhasználót tartóztattak le ilyen ügyekben.
Durov már korábban beszélt arról, hogy Oroszország büntetőeljárást indított ellene, szerinte azonban a vádak valójában ürügyként szolgálnak arra, hogy az orosz vezetés tovább korlátozza a Telegram működését. Állítása szerint a cél a magánszféra és a szólásszabadság visszaszorítása. A Telegram ugyanis a mai napig az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás Oroszországban, amelyre az elmúlt években egyre nagyobb nyomás nehezedett rá. A 2022-ben indított ukrajnai invázió óta a Kreml jelentősen szigorította az internet feletti ellenőrzést, azóta több nyugati közösségi platformot betiltottak vagy korlátoztak, köztük a Facebookot, az Instagramot, az X-et, valamint a Signal és a Viber működését is ellehetetlenítették. A Telegram és a WhatsApp használatát szintén korlátozták.
Közben az orosz állam saját üzenetküldő szolgáltatását, a MAX nevű alkalmazást igyekszik népszerűsíteni, amely a fejlesztők szerint üzenetküldésre, fizetésre és állami ügyintézésre egyaránt használható. Kritikusai azonban arra figyelmeztetnek, hogy az alkalmazás a hatóságok kérésére hozzáférést biztosít a felhasználói adatokhoz, és nem alkalmaz végpontok közötti titkosítást. Magyarán a megfigyelés az elsődleges célja.
Durovnak nem ez az első komoly jogi ügye. 2024-ben Franciaországban is őrizetbe vették, az ottani hatóságok azt vizsgálták, hogy a Telegramot különböző illegális tevékenységekre - többek között kábítószer-kereskedelemre és gyermekbántalmazással kapcsolatos tartalmak terjesztésére - használták-e. A vállalkozó 2025-ben visszatért Dubajba, ahol jelenleg is él francia és egyesült arab emírségekbeli kettős állampolgárként.
Durov egy félreérthetetlen gesztussal jelezte, hogy mit gondol az orosz hatóságok legújabb lépéséről.
— Telegram Messenger (@telegram) July 29, 2026
