A japán egészségügyi minisztérium friss adatai szerint szeptemberre 99 763-ra nőtt a százévesek száma, ezzel immár ötvenötödik éve dől meg sorra a rekord. A centenáriumot elérők túlnyomó többsége nő, akik 88 százalékot tesznek ki, vagyis 87 784 főt, míg a férfiak 11 979-en vannak a legidősebbek között. A legidősebb élő japán állampolgár 114 éves. A tárca vezetője, Takamaro Fukoka köszönetet mondott az idős embereknek
"a társadalom fejlődéséhez nyújtott hosszú évtizedes hozzájárulásukért".
A hosszú élet titkát több tényezővel magyarázzák. A szívbetegségek és a leggyakoribb daganatos megbetegedések, például a mell- és prosztatarák miatti halálozások száma jóval alacsonyabb, mint sok más országban. Ennek egyik oka a japánok étrendje: kevesebb vörös húst fogyasztanak, ellenben sok halat és zöldséget, és az elhízás is ritkább, főként a nők körében. Az is hozzájárul a magas várható élettartamhoz, hogy a japán idősek aktívabbak, mint nyugati társaik, gyakran gyalogolnak és tömegközlekednek még idős korukban is.
Ugyanakkor a statisztikák megbízhatósága nem mentes a kérdésektől. Több tanulmány hívta már fel a figyelmet arra, hogy a világ számos országában előfordulhatnak nyilvántartási hibák, hiányzó születési anyakönyvek vagy pontatlan adatok. Japánban 2010-ben egy kormányzati vizsgálat több mint 230 000 olyan, százévesnél idősebbként nyilvántartott embert talált, akik valójában már évtizedekkel korábban meghaltak. Akkor a hiányos adminisztráció mellett az is gyanúba került, hogy egyes családok szándékosan titkolták el idős rokonaik halálát a nyugdíjak megtartása érdekében.
Mindez azonban mit sem von le abból, hogy Japán továbbra is a világ egyik legidősebb társadalma, ahol a hosszú élet nem kivétel, hanem lassan tömeges jelenség.
