Hiába beszélnek egyre többen az MI-lufi kipukkanásáról, a számok egyelőre nem ezt mutatják. Az S&P Global friss jelentése szerint 2025-ben globálisan 61 milliárd dollárnyi befektetés áramlott adatközpontokba, ami újabb rekordot jelent az iparág történetében, és még a tavalyi csúcsot is sikerült felülmúlni.
A növekedés motorja továbbra is a generatív mesterséges intelligencia. A nagy technológiai szereplők és az őket kiszolgáló infrastruktúra-üzemeltetők egyre több számítási kapacitást akarnak, ami új szerverparkokat, bővítéseket és komplett régiók átalakítását igényli. Az S&P szakértői a CNBC-nek nyilatkozva úgy látják, hogy az MI iránti kereslet 2026-ban is erős marad, és a piacot nem igazán rendíti meg az a szkepticizmus, amely időről időre felbukkan a nagy MI-cégek körül.
A háttérben azonban vannak kevésbé látványos, de annál kockázatosabb tényezők. A jelentés szerint a befektetések jelentős része magántőkéből érkezik, ami hosszú távon sérülékeny finanszírozási modellt jelenthet egy ennyire tőke- és energiaigényes iparágban. Az S&P egy korábbi elemzése már arra figyelmeztetett, hogy az adatközpontok energiafogyasztása 2025 végéig további 22 százalékkal nőhet, 2030-ra pedig akár a mostani szint háromszorosára is emelkedhet.
Nem véletlen, hogy egyre több helyi közösség és civil szervezet lép fel az adatközpontok terjeszkedése ellen. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több száz környezetvédő szervezet szólította fel az államokat a projektek leállítására, azzal érvelve, hogy a szerverparkok súlyos terhet rónak a víz- és energiahálózatokra, miközben a helyi lakosság alig részesül az előnyökből. Virginia és Wisconsin már most is látványos jogi és társadalmi ellenállás színtere.
A politikai szándék ezzel párhuzamosan épp az ellenkező irányba mutat. A Trump-adminisztráció új MI-akcióterve kifejezetten gyorsítaná a szövetségi engedélyezési folyamatokat, és akár környezetvédelmi szabályok megkerülésével is utat adna az adatközpont-építéseknek. Így miközben a 61 milliárd dolláros szám első ránézésre az MI töretlen diadalmenetét jelzi, egyre inkább látszik, hogy az árát nemcsak pénzben, hanem társadalmi és környezeti feszültségekben is meg kell majd fizetni.
