Tévévásárláson vagy meglévő készüléked cseréjén töröd a fejed? Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy több száz modell közül választhatsz. Noha a tévék képminőségével nagy baj évek óta nincsen, nagyon nem mindegy, hogy melyik modell mellett teszed le a voksod. A belépő szintű és a prémium modellek ára között akár tízszeres vagy még nagyobb különbség is lehet. A prémium modelleknél nemcsak a legapróbb képrészletek megjelenítési minősége lehet jobb, hanem egy sor extra szolgáltatással is találkozhatsz; ezért nem mindegy, hogy melyik típust választod. Megmutatjuk azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek segítenek kiválasztani a számodra ideális tévét.
Méretkérdés
Az értékesített tévék képátlója folyamatosan nő, felmérések alapján 2023-első felében pedig már az 50 colt is átlépte. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük az árak alakulását: 55 colos modellt ma már bőven 150 ezer forint alatt is találsz, és a 65 colos példányok között is több olyan akad, amely befér 200 ezer forint alá. A kérdés inkább ma már az, hogy milyen tévé fér el a szobádban - azaz hogy melyik méret az ideális számodra.
Első körben szeretnék eloszlatni egy tévhitet. Noha sokakban él még az a hiedelem, hogy ha valaki túl közelről nézi a tévét, annak romlik a látása, a valóságban ezt az összefüggést már rég megcáfolták - ehhez annyi kiegészítést azért tennénk, hogy mindez csak az LCD-tévékre és OLED-tévékre igaz, a régi CRT-s tévék és monitorok valóban problémásak voltak ebből a szempontból. Azonban ezzel együtt sem szerencsés, ha túl közelről nézed a tévét, mert bár a szemed nem károsodik, émelygést, fejfájást és szemfáradtságot könnyen okozhat.
Korábban egész sokáig tartotta magát az az ökölszabály is, ami szerint az optimális nézési távolság a tévé "magasságának" ötszöröse, azonban a helyzetet nagyban árnyalja, hogy ma már 4K-s, full HD - sőt, sokszor még SD - tartalmakat vegyesen fogyasztunk; az optimális távolság pedig nemcsak a tévé méretétől, hanem annak felbontásától, illetve a rajta megjelenő képanyag felbontásától is függ.
Ennyi bevezető után térjünk is rá a lényegre: egy átlagos nappaliban 47-65 col között bármit választhatsz, nagyon nem tudsz mellé nyúlni. 65 col fölé csak akkor érdemes menni, ha a pénz nem számít túlságosan, és a nappali alapterülete is nagyobb a sztenderdnek számító 20-22 négyzetméternél. A másik oldalon, 47 col alatt pedig akkor ajánlott keresgélni, ha kisszobába (például hálóba vagy gyerekszobába) választasz tévét. Ha a kiválasztott tévét a falra szeretnéd tenni, akkor mindenképpen figyelj arra, hogy a készüléken legyen ehhez előkészítés. Ha viszont a tévé saját állványát fogod használni, akkor arra ügyelj, hogy rengeteg olyan modell van, amelynek a lábai a szélekre kerültek - a biztonság érdekében a tévés szekrénynek olyan szélesnek kell lennie, hogy mind a két oldalon legalább 5-10 centiméter hely maradjon még, nehogy egy óvatlan pillanatban esés legyen a dolog vége.
Felbontás
A tévék túlnyomó része ma már 4K-s felbontással bír, és neked is ezt a részletességet kell megcéloznod. A 8K-nak semmi értelme, hiszen gyakorlatilag egyáltalán nincs rá tartalom, ráadásul a 8K-s tévék nagyok és feleslegesen drágák is. Ebből adódóan egyébként nincs is túl sok 8K-s tévé a piacon. Full HD felbontású tévét sem találsz minden sarkon, hisz ez már elavultnak számít - leginkább a kis képátlójú modellek között keresgélj, ha mégis a lehető legolcsóbban szeretnél kijönni.
Technológia, képminőség
Ha prémium minőséget szeretnél, akkor nemcsak a legjobb minőséget, hanem a legjobb ár/érték arányú tévéket is az OLED-tévék között érdemes keresned. 55 colos OLED-et bőven találsz 400 ezer forint alatt, sőt egyes 2023-as modellek sem kerülnek ennél sokkal többe. Az OLED-tévék pixeljei saját fényt bocsátanak ki, és teljesen kikapcsolhatók, így ezek a típusok kiváló feketével és kontraszttal rendelkeznek. Válaszidőben és betekintési szögben is nagyon jók, cserébe HDR-ben viszont még mindig gyengébbek valamivel, mint a prémium kategóriás LCD-k - az olló viszont szépen zárul.
Ha LCD-t vásárolsz, a legnagyobb kérdés az, hogy a tévé milyen háttérvilágítással rendelkezik. A legolcsóbb típusokban a LED-ek oldalt helyezkednek el, a drágább modelleknél viszont az LCD-panel mögött. Mindez azért fontos, mert utóbbi esetben lehetőség van arra, hogy a LED-eket csoportokra osztva és a csoportokat egyedileg vezérelve a gyártók jobb feketét és kontrasztot érjenek el. A zónák számától függően local dimming vagy Mini-LED a technológia neve - csodákra azért egyik esetben se számíts, az OLED feketéjét és kontrasztját LCD-vel egyszerűen nem lehet elérni. De ez nem is feltétlen baj, ha például sötétben szinte sosem megy a tévé, akkor a tökéletes feketét amúgy sem tudnád kiélvezni.
Ha LCD-tévét vásárolsz, akkor még egy dologra figyelj: a prémium modellek között vannak olyan típusok, amelyek a klasszikus színszűrő helyett kvantumpontokat használnak (QLED, QNED), és ezzel valamivel szebb árnyalatokat és jobb színtér-lefedettséget tudnak biztosítani.
Az alkalmazott paneltechnológia csak egy összetevője a képminőségnek, amelyet jelentősen befolyásol a képfeldolgozó egység tudása, és az is, hogy milyen aktuális beállításokat használsz. Ezek típusonként nagyon eltérőek tudnak lenni. A jó hír az, hogy szinte mindig van mód arra, hogy kikapcsold a képjavítók többségét. Általánosságban egyébként rossz tévé ma már nincs, a prémium modellek és a középkategória között a különbségek sokszor olyan kicsik, hogy azt legfeljebb az elvetemült mozirajongók (és persze mi, a tesztelők) vesszük észre. Könnyen előfordulhat, hogy egy milliós tévé rossz beállításokkal gyengébben teljesít, mint egy közepes minőségű tévé, aminek foglalkoztak a beállításával.
Csatlakozók
Minden tévére kerül HDMI-bemenet, a kérdés csak az, hogy mennyi és milyen. Alapvetően a minél több, annál jobb elvet érdemes követni, elvégre sosem lehet tudni, hogy a jövőben milyen olyan kütyüket vásárolsz, amiket a tévére fogsz majd kötni. Ha van tévé-előfizetésed, akkor set-top-boxszal például jó eséllyel rendelkezel, emellé vedd még a játékkonzolt, a hangrendszert és máris három, HDMI-re csatlakozó eszköznél tartasz. 2023-ban alapelvárás, főleg ha játszani is szeretnél, hogy legalább egy HDMI csatlakozó támogassa a 2.1-es szabványt (a 4K@120 Hz miatt), egy másiknak pedig az ARC funkciót - vagy ami még jobb, az eARC funkciót illik ismernie.
USB-ből is jó, ha van legalább három, amit használhatsz adattároló(k) csatlakoztatásához, vagy akár ahhoz is, hogy vezeték nélküli billentyűzet-vevőegységét csatlakoztass a tévéhez.
HDR
A HDR-támogatás nélkül lehet élni, de nem biztos, hogy érdemes ma már olyan tévét vásárolni, amiből ez a funkció kimarad: a HDR nagyon leegyszerűsítve nagyobb fényerőt nyújt úgy, hogy közben a fekete nem romlik, ezáltal jobb kontrasztot és jobb színeket kapsz, de csak akkor, ha ehhez a megjelenített tartalom is megfelelő. Hogy a helyzet a lehető legbonyolultabb legyen, többféle rivális szabvány is létezik (HDR10, HDR10+ és Dolby Vision), és sajnos messze nem általános, hogy a tévék mind a három szabványt kezelnék. A HDR10 támogatása általános, a HDR10+ majdnem általános, a Dolby Visiont viszont egyes márkák teljesen mellőzik. Ez a funkció nemcsak a filmek miatt lehet fontos, hanem akkor is, ha játékkonzolt csatlakoztatsz a tévéhez.
120 Hz és további extrák játékhoz
Ha csak filmeket és sportközvetítéseket nézel, akkor szinte biztos, hogy nem lesz szükséged 60 fps-nél nagyobb képsebességre, ha viszont játszol, akkor jól jöhet, ha a tévé a 120 fps-t is támogatja. Ne feledd, ha 4K-s felbontásra és 120 Hz-es képfrissítésre egyszerre van szükséged, akkor ahhoz HDMI 2.1 csatlakozó kell!
Persze ha a PC-t vagy játékkonzolt TV-re kötöd, akkor ennyi még nem elég a tökéletes játékélményhez. A gyártók szerencsére egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a készülékeik ilyen környezetben is megállják a helyüket. Ha játszol, figyel arra, hogy a kiszemelt tévé ne csak a 120 Hz-es képfrissítést támogassa, hanem a VRR-t, vagyis a dinamikusan változó képfrissítést is. Ez rendszerint azt jelenti, hogy a készülék az AMD FreeSyncet és az NVIDIA G-Syncet egyaránt ismeri, de mindig ellenőrizd a pontos specifikációt! További előnyt jelent, ha van ALLM funkció is; ha ez megvan, akkor a tévé automatikusan érzékeli, ha játszol, és a képjavító szolgáltatások kikapcsolásával alacsony input lagot biztosít.
Okostévé funkciók
A nagyobb gyártók vagy saját okostévé-rendszert használnak, vagy a Google-féle Google TV/Android TV vonalon mozognak. Az első és legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venned, az nem feltétlenül a kezelhetőség, hanem az, hogy a népszerű streaming szolgáltatók alkalmazásai megtalálhatók-e a kínálatban. Ezenfelül már csak az a kérdés, hogy milyen fokú rugalmasságot szeretnél - az LG, a Samsung és Panasonic saját rendszerei például tartalmaznak médialejátszót, ám ez messze nem kezel minden formátumot, inkább csak gond van velük. Az Android ebből a szempontból sokkal jobb választás, hiszen bármilyen szoftvert letölthetsz rá. Viszont az is igaz, hogy pusztán azért, mert az okostévé funkciókkal nem vagy elégedett, nem biztos, hogy el kell vetni egy készüléket: set-top-boxszal vagy valamilyen "TV-felokosító" stickkel ez a funkció könnyen pótolható vagy "fejleszthető".
Érdemes egy pillantást vetni a tévé távirányítójára is, és megnézni, hogy mennyire áll kézre, milyen gombok vannak rajta, és azt is, tud-e valami extrát. A nagyobb gyártóknál általában van lehetőség arra is, hogy a készüléket okostelefonnal összekösd, és utóbbit használd a vezérlésre vagy arra, hogy tartalmakat küldj a tévére.
Egyes típusokat hangvezérléssel is lehet irányítani, ami egy remek dolog, viszont általánosságban elmondható, hogy a tévéknek a magyar nyelv és a magyar akcentus is gondot okoz.
