A Hold létrejöttével kapcsolatban 50 éve született egy elképzelés, miszerint az egy 4,5 milliárd évvel ezelőtt elpusztult bolygó, a Theia hagyatéka. A Theia belecsapódhatott a korai Földbe, és miközben a bolygó egy része eggyé vált az otthonunkkal, a másikból kialakult állandó kísérője. Ennek a feltételezésnek megvan a maga alapja, de bizonyítani nagyon nehéz, hiszen egy 4,5 milliárd évvel ezelőtti égitestről van szó.
Most az Euronews jelentése szerint egy új, Franciaországból, Németországból és az Egyesült Államokból származó kutatócsapat állt össze, akiknek van is egy izgalmas elméletük. A Földön és Holdon gyűjtött anyagok elemzése során a kutatók elkezdték megvizsgálni az égitestek izotópjait. Ezek tulajdonképpen kémiai ujjlenyomatok, és a Föld és Hold kőzetei majdnem megegyező fém izotóp arányokkal rendelkeznek.
Ez a hasonlóság nagyon megnehezítette a Theiával kapcsolatos kutatásokat, de az új vizsgálatok során sikerült tulajdonképpen visszafejteni az izotópok származási helyeit. A króm, a cirkónium és a molibdén sajátosságait figyelve a kutatók lemodellezték ezek születésének körülményeit, hogy megállapíthassák a Föld és Theia korai helyzeteit. A Naptól való távolság jelentősen befolyásolja a kémiai állapotokat, és az így döntőhatással van az izotópok mintáira is. A különböző mintákat összehasonlítva aztán a kutatók arra a végeredményre jutottak, hogy a Theia valószínűleg a Naprendszer belsőbb részeiben született.
Ez azért fontos, mert az eddigi elképzelések szerint a Theia messzebb keletkezett a korai Föld helyzetétől. Ha az új kutatások ezt megcáfolják, akkor az segíthet egy teljesebb képet alkotni a világunk helyzetéről és történelméről. Emellett egyébként már önmagában az is lenyűgöző, hogy a modern technológia és tudomány vívmányainak köszönhetően egy 4,5 milliárd éve nem létező bolygóról tudhatunk meg új dolgokat.
