Az Egyesült Királyság idén áprilisban kezdte szigorúan alkalmazni az új Online Safety Actet, amely akár többmilliós bírságot is kiszabhat olyan oldalakra, amelyek nem felelnek meg a szabályozásnak. A célkeresztbe három hírhedt platform került: a 4chan, a Gab és a Kiwi Farms, amelyek közül mindegyik hírhedt a gyűlöletbeszédről, zaklatásról és szélsőséges tartalmairól. Az Ofcom szerint a 4chan például elmulasztotta elvégezni a felhasználói kockázatelemzést, valamint nem teljesítette a biztonsági kötelezettségeket, így 18 millió fontos bírság is várhat rá.
A webhelyeket képviselő ügyvéd, Preston Byrne nemcsak bíróság elé vinné az ügyet, hanem az amerikai kormány segítségét is kérte. Byrne szerint a brit hatóságok extraterritoriálisan próbálnak amerikai oldalakat megbüntetni, ami sérti a szólásszabadságot. Úgy véli, az Egyesült Államoknak diplomáciai és jogi eszközökkel kell fellépnie az efféle beavatkozások ellen, és már jelezte, hogy kapcsolatban van kongresszusi hivatalokkal, valamint Trump-adminisztrációs tisztviselőkkel.
A Biden-érában Washington nem lépett fel láthatóan az európai digitális szabályok ellen, de Trump hatalomra kerülésével az USA élesen szembefordult az EU és a brit szabályozással. J.D. Vance alelnök februárban egy müncheni konferencián azt mondta: Európában a szólásszabadság visszaszorulóban van, sőt katonai támogatás csökkentésével is megfenyegette a kontinens országait, ha nem lazítanak a digitális törvényeken. A külügyminisztérium már vízumkorlátozásokat vezetett be olyan tisztviselőkkel szemben, akik online tartalom miatt büntetnének amerikai cégeket, és utasította a nagykövetségeket, hogy érveljenek az amerikai álláspont mellett.
A kérdés az, hogy Trump kész lesz-e nyíltan megvédeni olyan oldalakat, amelyek súlyosan kompromittáló múlttal rendelkeznek. A Gab korábban neonáci tartalmakat engedett, és összefüggésbe hozták a pittsburghi zsinagógai mészárlással, a Kiwi Farms közössége zaklatási kampányokhoz köthető, amelyek öngyilkosságokhoz vezettek, míg a 4chan évtizedek óta a szélsőséges online kultúrák melegágya, a QAnon-tól a tömeglövésekig. Míg a Wikipédia vagy a Reddit szintén vitatják a brit törvény egyes elemeit, az ő reputációjuk sokkal kevésbé toxikus.
Ha Washington valóban megvédené a 4chant és társait, az hatalmas presztízsdemonstráció lenne: azt üzenné Európának, hogy az OSA és a hasonló szabályok az amerikai támogatással szemben fogatlan tigrisek. Ez újabb feszültséget szülne a digitális szuverenitás körül, amely már a kétezres évek óta vitatéma, amikor a francia kormány a Yahoo-t próbálta felelősségre vonni a náci relikviák online árusítása miatt. Akkor kompromisszum született: a tartalmakat Franciaországban blokkolták, máshol elérhetők maradtak.
Byrne viszont szakítani akar ezzel a modellel. Úgy fogalmazott, hogy kliensei nem engednek a "külföldi kormányok cenzúrájának", és ha az Ofcom DNS-blokkolással akarja elérhetetlenné tenni a 4chant a brit neten, az az ő belügyük, de az amerikai cégekre nincs hatásköre.
Ha az ügy végül Trump javára dől el, az precedenst teremthet: a brit Online Safety Act és az EU hasonló jogszabályai a gyakorlatban nehezen lesznek érvényesíthetők az Egyesült Államokban működő szolgáltatókra. Az viszont továbbra is kényes kérdés, hogy az amerikai kormány valóban felvállalja-e a szélsőséges tartalmairól hírhedt oldalak védelmét - és meddig hajlandó elmenni értük.
