Úgy tűnik, újabb ellentmondásos pont került az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi tárgyalások napirendjére: a Fehér Ház szerint az EU vállalta, hogy nem vezeti be a nagy techcégek által sokat bírált hálózathasználati díjakat, Brüsszel azonban cáfolja, hogy ilyen döntés született volna. A vita középpontjában az a régóta húzódó kérdés áll, hogy fizessenek-e a streaming- és digitális platformok a távközlési cégek hálózatainak használatáért.
A Donald Trump és Ursula von der Leyen által tető alá hozott politikai megállapodásról szóló Fehér Házi közlemény úgy fogalmaz:
"Az Európai Unió megerősíti, hogy nem vezet be és nem tart fenn hálózathasználati díjakat".
Ez lényegében azt jelentené, hogy az EU ejti a fair share vitát, amely alapján az internetes forgalom nagy részét generáló online cégek, például a Google, a Netflix vagy a Meta fizetnének a szolgáltatók hálózatainak fejlesztéséhez. Csakhogy az Európai Bizottság hivatalosan nem ismerte el, hogy ilyen megállapodás létezne. Thomas Regnier bizottsági szóvivő egyértelműen kijelentette:
"Nem erősítettük meg, hogy lemondanánk a hálózathasználati díjakról, a kérdés továbbra is napirenden van, és az európai törvényhozási folyamat részeként kell megvitatnunk."
Hangsúlyozta azt is, hogy az EU "szuverén joggal rendelkezik saját törvényeinek megalkotásában". A vita központi eleme a készülő Digitális Hálózatok Törvény (Digital Networks Act), amely egyebek mellett azt is tisztázhatja, bevezethető-e a hálózathasználati díj. A brüsszeli döntéshozók még 2023-ban széles körű konzultációt indítottak a témában, amely során jelentős ellenállás bontakozott ki, különösen amerikai részről. A Biden-kormány korábban úgy fogalmazott: az ilyen díjak torzíthatják a piacot, erősíthetik a legnagyobb szolgáltatók dominanciáját, és sérthetik a hálózatsemlegesség elvét.
Miközben a Fehér Ház egyértelmű politikai nyilatkozatként értelmezte a von der Leyennel kötött megállapodást, az Európai Bizottság közleménye szerint a július 27-i politikai egyezség "nem kötelező érvényű", és további egyeztetéseket igényel a részletek véglegesítése érdekében.
A techipar mindenesetre fellélegezhetett: a Google-t, Apple-t, Amazon-t és más nagy szereplőket is képviselő CCIA iparági szövetség üdvözölte az amerikai közleményt. Szerintük a megállapodás esélyt kínál arra, hogy megszűnjenek az "indokolatlan akadályok" a digitális kereskedelemben, és megakadályozható legyen, hogy amerikai techcégeknek európai szolgáltatók hálózatait kelljen finanszírozniuk.
Bár a végső jogi döntés még hátravan, elemzők szerint nem kizárt, hogy Brüsszel most egy diplomatikus kiskaput keres a fair shar koncepció elvetésére, amely eleve ellentmondásos és az EU digitális iparágának versenyképességét is veszélyeztetheti. Ahogy Dean Bubley szakértő fogalmazott:
"Lehet, hogy az EU-nak kapóra jön a Trump-féle egyezség arra, hogy szép csendben elengedje az egész ötletet."
Az mindenesetre biztos, hogy a döntés (bármilyen irányba is billen végül) komoly hatással lehet nemcsak az európai techpiacra, hanem arra is, hogy hasonló díjstruktúrák Amerikában egyáltalán napirendre kerülhetnek-e.
