Olyan problémára irányította rá a figyelmet a Koppenhágai Egyetem kutatása, amelyre sokan valószínűleg nem is gondolnak, amikor mesterséges intelligenciára hagyatkoznak az információk megszerzése során. Az intézmény DIKU informatikai tanszékének kutatói arra jutottak, hogy minél többször használjuk az imént említett célra az AI-t, annál inkább ugyanazokkal a válaszokkal és nézőpontokkal találkozhatunk.
Ez pedig hosszú távon nemcsak a keresési szokásainkat, hanem azt is befolyásolhatja, hogy egyáltalán milyen tudáshoz férünk hozzá.
A kutatók 27 különböző nagy nyelvi modellt vizsgáltak. Összesen 155 témát választottak, a nukleáris fegyverektől egészen a K-popig, majd 200, valós chatbot-használatból származó prompt alapján tesztelték a rendszereket. A vizsgálat során elképesztő mennyiségű, mintegy 70 millió válasz keletkezett, amelyeket aztán sokszínűségük szempontjából hasonlítottak össze.
A legváltozatosabb eredményeket produkáló GPT-5 válaszai is 18,5 százalékkal kevésbé voltak sokszínűek, mint a Google hagyományos keresőjével elérhető információk. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a chatbotok használatakor nem feltétlenül ugyanazt a mennyiségű és változatosságú tudást kapjuk, mint amikor magunk böngésszük végig a keresési találatokat.
A probléma éppen abból adódhat, hogy a népszerű információk újra és újra előkerülnek, miközben más, kevésbé elterjedt nézőpontok fokozatosan háttérbe szorulnak. Isabelle Augenstein professzor, a kutatás vezető szerzője szerint így egyfajta ördögi kör alakulhat ki, vagyis a legnépszerűbb tartalmak még dominánsabbá válnak, a kevésbé ismert információk pedig egyre ritkábban jutnak el az emberekhez. Ő ezt a globalizáció hatásához hasonlítja. Ahogy ugyanazokat a termékeket és kávézóláncokat találhatjuk meg a világ egyre több pontján, úgy az AI is egységesítheti az információfogyasztást. Ennek kényelmi előnyei nyilvánvalóak, a sokszínűség fokozatos eltűnése már problémát jelenthet.
A helyzet ugyanakkor távolról sem kilátástalan, mert Augenstein szerint szó sincs arról, hogy máris bekövetkezett volna valamiféle globális tudásösszeomlás, nem válik a Föld elkerülhetetlenül a hülyék paradicsomává. Az például óvatos optimizmusra ad okot, hogy az újabb modellek valamivel változatosabb válaszokat adnak, mint korábbi társaik.
Forrás: NDTV Education
