A japán Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet (NICT) és a Sumitomo Electric Industries közös fejlesztése új szintre emelte az adatátvitelt: 1,02 petabit/másodperc sebességet értek el 1808 kilométeres távolságon keresztül egyetlen üvegszál segítségével - ez több mint 14-szerese a korábbi világrekordnak. A technológia középpontjában egy 19 magos optikai szál áll, mely a hagyományos 0,125 mm-es átmérőt megtartva teljesen kompatibilis a meglévő infrastruktúrával. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli bevezetéshez nincs szükség nagyarányú hálózatmodernizációra, ami jelentős költségcsökkentést jelenthet a szolgáltatóknak.
A 19 magos kialakítás lehetővé teszi, hogy minden mag külön adatcsatornaként működjön - gyakorlatilag egy "19 sávos autópályát" hozva létre a meglévő optikai szálak méretén belül. Míg korábban a többmagos szálak rövidebb távokra vagy szűkebb hullámsávokra korlátozódtak, az új konstrukció a C és L sávokat is teljes mértékben támogatja, miközben az adatveszteség 40 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi modelleknél. A kísérlet során az adatok egy 86,1 km-es szálhurokban 21-szer lettek körbefuttatva, így modellezve az 1808 km-es távot - például olyan városok közötti adatkapcsolatot, mint Berlin és Nápoly vagy Sapporo és Fukuoka.
A rendszer kulcseleme volt a duál-sávos optikai erősítés, amely külön-külön növelte a C és L sávban közlekedő jelek erejét, miközben 180 hullámhosszon futott párhuzamos adatátvitel, 16QAM modulációval, ami lehetővé tette több információ "bepréselését" egyetlen fényimpulzusba. Az adatfogadásnál egy 19 csatornás detektor és MIMO-jelfeldolgozás (multiple-input multiple-output) gondoskodott arról, hogy a szálak közötti interferenciát kiküszöbölje - mintha 19 párhuzamos beszélgetést választanánk szét egy zsúfolt szobában. Ezt fejlett algoritmusok segítették, amelyek több mint egy évtizedes többmagos kutatás eredményeként jöttek létre.
Ez az áttörés messze túlszárnyalja a 2023-as 1,7 petabites rekordot (amely csak 63,5 km-es távolságra vonatkozott), illetve a 4 magos, S-sávon futtatott próbálkozásokat, amelyek csak 0,138 petabites sebességet értek el 12 345 km-en - ráadásul nem standard sávokon. Az új rendszer kapacitás-távolság szorzata 1,86 exabit/s/km, ami minden eddigi szabványos üvegszálas rekordot több mint tizennégyszeresen múl felül. A projekt csúcspontját az OFC 2025 (San Francisco) konferencia utáni legjobbnak értékelt előadás jelentette. A technológia jelentősége különösen nagy, mivel a globális adatforgalom 2030-ra a mai háromszorosára nőhet.
A következő lépések között szerepel az optikai erősítők hatékonyságának további növelése, a MIMO-feldolgozás valós idejű alkalmazása, valamint a tömeggyártás megvalósítása. Jó hír, hogy a Sumitomo Electric szerint a meglévő gyártósorok minimális átalakítással képesek lehetnek a 19 magos szál előállítására. Közben a NICT mesterséges intelligenciával támogatott jelfeldolgozáson dolgozik, ami tovább növelheti az adatsebességet. Ahogy a 6G és a kvantumszámítástechnika küszöbén állunk, ez az áttörés a jövő internetének gerincét képezheti - és nem csupán adatközpontokat köt majd össze, hanem az egész világot.
