Az Európai Bizottság bejelentette, hogy közel 3,5 milliárd dolláros bírságot szab ki a Google-re, miután a vizsgálat szerint a vállalat visszaélt domináns helyzetével a digitális hirdetési piacon. A döntés szerint a Google hirdetéstechnológiai eszközei tisztességtelenül hátrányba hozták a versenytársakat, miközben erősítették a cég saját pozícióját a hirdetési ellátási láncban. A több mint négy éven át tartó vizsgálat arra jutott, hogy a Google platformjai - köztük a Google Ads, a DV360, a DoubleClick for Publishers és az AdX - úgy működtek, hogy előnybe részesítették a cég saját hirdetési felületét, például azáltal, hogy előzetes információhoz juttatták az aukciókon, illetve hogy az ajánlattevő eszközök aránytalanul gyakran a Google ökoszisztémáján belül helyeztek el hirdetéseket.
A Bizottság arra kötelezte a Google-t, hogy 60 napon belül dolgozzon ki megfelelési tervet a "önpreferáló" gyakorlatok megszüntetésére. Amennyiben a javasolt intézkedések nem bizonyulnak elegendőnek, az EU akár strukturális lépésekre is kényszerítheti a céget, beleértve a hirdetéstechnológiai üzletág egyes részeinek eladását is. Ez már a negyedik alkalom egy évtizeden belül, hogy az EU versenyjogi bírságot ró ki a Google-re, de a mostani döntés különösen kényes geopolitikai helyzetben született.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump élesen bírálta a döntést, diszkriminatívnak nevezve azt az amerikai cégekkel szemben, és egy Section 301 vizsgálatot helyezett kilátásba, amely újabb vámok bevezetését alapozhatja meg az EU-val szemben. Elemzők szerint ez feszültséget kelthet a transzatlanti kereskedelmi tárgyalásokban, amelyek jelenleg is zajlanak.
A Google bejelentette, hogy fellebbezni fog. A cég álláspontja szerint hirdetési rendszere valójában több választási lehetőséget biztosít a hirdetőknek és a kiadóknak, így a büntetés "indokolatlan". Lee-Anne Mulholland, a vállalat szabályozási ügyekért felelős vezetője szerint a kényszerített változtatások negatívan hathatnak európai vállalkozások ezreire, amelyek digitális hirdetésekből élnek. A Google azzal védekezik, hogy "több alternatíva van a szolgáltatásaink mellett, mint valaha", és vitatja, hogy versenyellenes magatartást tanúsított volna.
Az EU jogszabályai alapján önmagában a piaci fölény nem tiltott, annak visszaélésszerű kihasználása viszont igen. A Bizottság döntése most lehetővé teszi, hogy a hirdetők és kiadók, akik kárt szenvedtek a Google gyakorlatai miatt, nemzeti bíróságokon kártérítést követeljenek, mivel az EU határozata kötelező erejű bizonyítékként szolgálhat számukra. A teljes határozat várhatóan rövid időn belül nyilvánosan is hozzáférhető lesz, amint lezárulnak az adatvédelmi egyeztetések.
