Eszközeink az otthoni hálózat segítségével csatlakoznak az internethez és kommunikálnak egymással. Alapvetően nem nagy ördöngösség üzembe helyezni egy alapszintű otthoni hálózatot, függetlenül attól, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolatban gondolkodsz. Jó esetben ez ráadásul egy olyan feladat, amit egyszer megcsinálsz, és onnantól kezdve elfeledkezhetsz róla. Néha azonban előfordulhat, hogy a kommunikáció lelassul, a kapcsolat látszólag ok nélkül szakadozni kezd.
Ennek oka lehet valamilyen triviális probléma is, de számtalan olyan eset is van, amikor rejtett buktató áll a háttérben. Ebben a cikkben olyan hibaforrásokat és azok kiküszöbölését mutatjuk meg, amikre nem biztos, hogy első körben gondolnál.
Legyen a router a kiindulópont
Tekintettel arra, hogy egy lakásban ma már könnyen lehet akár 30-40 darab Wi-Fi-re csatlakozó eszköz is, egyáltalán nem triviális kérdés megtalálni, hogy melyik felelős közülük azért, ha "lehal" a hálózat. A routernek (vagy mesh hálózat esetén a node-oknak) viszont kitüntetett szerepe van, hiszen minden termék hozzá(juk) kapcsolódik. Éppen ezért, mielőtt mélyebben is hozzáfognál a hibakereséshez, mindenképpen ellenőrizd egy notebook segítségével, hogy maga a router megfelelő sebességet biztosít-e.
A sebességtesztet úgy végezd el, hogy a notebookon kívül semmilyen más kütyü ne csatlakozzék; mérd meg a vezetékes hálózat és a Wi-Fi hálózat sebességét is! Ha valami hibádzik, akkor egyértelmű, hogy a router a hibás - ha viszont a sebességértékek rendben vannak, akkor haladhatsz tovább. Amennyiben a router tűnik a ludasnak, jegyezd fel a beállításokat, frissítsd a firmware-t, végezz teljes gyári resetet, majd ismét állítsd be a szükséges paramétereket.
Sérült kábel
A vezetékes hálózatot nemcsak sebessége, hanem megbízhatósága miatt is szeretjük - azonban ez nem jelenti azt, hogy a kábeles összeköttetés sosem hibásodik meg. A csatlakozók gyakori ki- és bedugdosása mellett problémához vezethet az is, ha a kábel túlságosan szűk ívben kanyarodik, vagy nincs megfelelően rögzítve, ezért folyamatosan mozog ide-oda. A probléma az, hogy ha a jelerősség nem megfelelő, akkor az eszközök közötti kapcsolat gigabitesről rögtön 100 Mbit/s-ra esik vissza, ami tízszer lassabb, és még egy belépőszintű internetkapcsolatot sem tud kiszolgálni: 125 helyett 12,5 MB adat mozgatható másodpercenként.
A kábel meghibásodása azért nagyon alattomos probléma, mert az adatkapcsolat jellemzően nem szakad meg, csak sokkal lassabb lesz; és mivel továbbra is van internet, azt fogod gondolni, hogy a kábellel minden rendben. Nagyobb sérülések esetén már adatvesztés is felléphet - ezt fel fogod ismerni például onnan, hogy a letöltött fájlok hibásak lesznek.
Öregecske router
Azt gondolnád, hogy a routernek egyszerű feladata van, és ezért nem lényeges sem az, hogy milyen processzor, sem az, hogy mennyi RAM van benne. Részben igazad van: a router feladata nem bonyolult. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen mindegy, milyen hardver dolgozik benne. A processzorra hárul az adatcsomagok továbbításának feladata mellett a NAT- és tűzfal-műveletek elvégzése, Wi-Fi esetén a titkosítás kezelése, valamint a QoS menedzselése is. A memória mérete pedig azért fontos, mert itt tárolja a router a kapcsolódáshoz szükséges adatokat, a DHCP adatokat, a csatlakozó kliensek fontosabb információit, valamint a RAM-ba kerülnek a pufferelt csomagok, illetve ha vannak, az extra szolgáltatások is.
Mindebből pedig az következik, hogy egyik routerhez sem lehet vég nélkül csatlakoztatni az eszközöket; egymagos processzorral a limit jellemzően 15-20 kliens körül alakul, kétmagos processzorral akár 50, négymagos processzorral pedig akár 100 eszközt is tud kezelni egy router. Elméletben; a gyakorlati kép ennél valamivel kedvezőtlenebb képet fest. RAM tekintetében úgy érdemes számolni, hogy egy eszköz gördülékeny kiszolgálásához 6 MB-nyi RAM szükséges. Vagyis egy 64 MB memóriával rendelkező router 10, egy 128 MB-os router 20 eszközt tud kiszolgálni, 256 MB RAM 40 kütyühöz elé, és így tovább.
Persze ezek is csak elméleti értékek; ha minden kliens 4K-s videókat streamel vagy fájlokat másol, akkor a sebesség gyorsabban visszaesik. Azaz ha teleszórod a lakást mindenféle Wi-Fi-s okoskütyüvel, és sok a telefon és a tablet is, könnyen lehet, hogy minden megfelelően működik - csak éppen a router egyszerűen nem bír többet kipréselni magából.
Kötelező szoftverfrissítés
Az alapszabály természetesen a hálózati eszközöknél is érvényes: a firmware-t mindig frissíteni kell. Ez nemcsak a biztonság, hanem a teljesítmény szempontjából is fontos, hiszen előfordulhatnak olyan hibák, amelyek oda vezetnek, hogy egy-egy eszköz folyamatosan kommunikál a szerverrel, vagy túl sokszor próbálkozik sikertelen kapcsolat esetén stb. Ez mondjuk egy jól izolálható hiba, de rengeteg időt igényel, mert minden egyes kütyüt egyesével kell tesztelned.
Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy ha egy termékhez már nem érkeznek frissítések, akkor azt érdemes cserélni - és ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha olyan gyártó eszközeit (is) használod, amelyik már nincs piacon.
Alternatív szoftver
Az előző ponthoz kapcsolódva: a routereknél a gyári szoftver helyett használhatsz valamilyen alternatív megoldást is, ami többek között akkor lehet jó, ha nincs már terméktámogatás a routerhez, vagy szeretnél olyan extra funkciót is használni, ami a gyári firmware-ben nincs benne. Többféle opciód is van, de a két legnépszerűbb az OpenWrt és a DD-WRT. Ha ezek valamelyikét használod, akkor mindig gondolj arra, hogy a gyártók a routerek hardverét sosem tervezik túl; azaz ha alternatív megoldásra váltasz, akkor a több extra funkció miatt jó eséllyel kevesebb kliens kiszolgálására lesz képes az útválasztó, és a csúcssebesség is csökkenhet. Azaz újfent olyan forgatókönyv léphet életbe, amikor ugyan minden működik, csak éppen a teljes rendszer nem képes mindezt megfelelő sebességen biztosítani.
Az idő is lehet hibaforrás
Lehet, hogy meglepetésként fog érni, pedig bizony az is okozhat problémát a hálózati kommunikációban, ha nem stimmel az időbeállítás. A legtöbb eszköz valamilyen NTP szerverről automatikusan szinkronizálja saját óráját - amelynek pontossága elengedhetetlen például a biztonsági szolgáltatások (hitelesítő alkalmazások, másodlagos azonosítók stb.) esetében. Ha valamelyik készülék nem tudja szinkronizálni az óráját, előfordulhat, hogy nem tud megfelelően működni. A VPN-szolgáltatások, a biztonsági frissítések, az SSL tanúsítványok és még sok más dolog csak akkor működik 100%-os megbízhatósággal, ha pontos az óra! Nyilván ebből adódik az is, hogy ha az időbeállítással van gond, akkor az csak azt az eszközt érinti, amelyiknél hibás a beállítás.
Interferencia
A rádiós kommunikációs szabványok használatának velejárója, hogy a kütyüid által használt frekvenciasávok hatással lehetnek egymásra. Ha például egy okostelefont teszel a vezeték nélküli egér és a vevő közé, akkor (bár nem törvényszerű, de) könnyen előfordulhat, hogy az egér késve reagál, és a mutató mozgása darabossá válik. Ugyanígy hatással lehet egymásra a saját Wi-Fi hálózatod és a szomszéd vagy szomszédok Wi-Fi hálózatai. Vagy a telefon. Vagy a Bluetooth. Vagy a vezeték nélküli billentyűzet. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a Wi-Fi csak a szomszédok és más eszközök nélkül az igazi.
Az interferencia és az ebből eredő jelerősség- és/vagy sebességcsökkenés azért alattomos, mert ismét egy olyan probléma, amire nem feltétlenül gondolsz. Van netkapcsolat, működik minden, csak lassan töltenek be a weboldalak, vagy éppen a játékoknál túl nagy a ping, ezért mindig az elsők között dőlsz ki a sorból.
Ha felmerül a gyanú, hogy esetleg az interferencia lehet a lassú sebesség oka, érdemes valamilyen, direkt erre a célra készült telefonos appal leellenőrizni, hogy nem túltelített-e a saját routered által használt frekvenciasáv. Ha igen, beállíthatsz másik sávot, vagy automatikus sávváltást is. Sajnos ezzel együtt lehet, hogy a probléma nem oldódik meg végleg, mert semmi garancia nincs arra, hogy a szomszéd nem változtat beállítást. Szélsőséges esetben még az is lehet, hogy az automatikus sávválasztást használó routerek folyamatosan az őrületbe kergetik egymást.
Lassú eszközök
Egy gigabites router természetesen nemcsak a gigabites eszközöket kezeli, hanem a 100 Mb/s-os készülékeket is; a modern routereknél ráadásul a lassabb eszközzel való foglalatosság nem is befolyásolja hátrányosan a gyorsabb készülékek működését. A Wi-Fi esetében viszont már más a helyzet, egész egyszerűen azért, mert egy router egyetlen antennával egyszerre csak egy kütyüvel tudja tartani a kapcsolatot. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a WiFi hálózatra is csak egy kütyü kapcsolódhat, azonban velük a router úgy kommunikál, hogy a rendelkezésre álló időt szeletekre bontja, és azt osztja ki a csatlakozó eszközök között.
Ebből adódóan azok az eszközök, amelyek csak valamelyik lassabb Wi-Fi szabványt támogatják, a teljes hálózatot visszafogják, hiszen ugyanazt az adatmennyiséget hosszabb idő alatt továbbítják. Főleg akkor érezhető mindez, ha a lassabban kommunikáló eszközök relatív nagy mennyiségű adatot forgalmaznak, de problémás lehet az is, ha rengeteg olyan kütyü van a hálózaton, amelyek kevés adatot küldenek, de azt folyamatosan.
A modern routerek a MU-MIMO technológia révén annyi előnyben vannak, hogy több antennát használva párhuzamosan több eszközzel tudnak "beszélni", jellemzően kettő vagy négy eszközzel.
A lassú eszközök problémáját a legegyszerűbben úgy lehet elkerülni, ha azokat a 2,4 GHz-es hálózatra száműzöd, a gyors kütyüket pedig az 5 vagy 6 GHz-es hálózatra parancsolod.
