Már-már történelmi fordulóponthoz érkezett a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows 11 az elmúlt hónapokban. Úgy tűnt, hamarosan végérvényesen maga mögött hagyja elődjeit, miután átlépte a bűvös ötven százalékos piaci részesedést, ezzel megszilárdítva vezető pozícióját. A StatCounter friss adatai azonban egészen más képet festenek: ahelyett, hogy bekövetkezett volna a várt áttörés, a rendszer piaci súlya augusztusban visszacsúszott 49,08 százalékra, szemben az év eleji 53,51-es csúccsal.
Még meglepőbb, hogy eközben a Windows 10 új erőre kapott. A tavaly nyáron még közel 65 százalékos aránnyal domináló rendszer ugyan fokozatosan visszaszorult, és idén tavasszal 50 százalék alá esett, ám az elmúlt hónapokban ismét lendületbe jött. Augusztusra 45,53 százalékra kúszott fel, vagyis miközben a Microsoft már kivezetné - októberben hivatalosan is eléri az életciklusa végét -, a felhasználók milliói inkább visszafordulnak hozzá, semmint hogy átálljanak az új platformra.
A helyzetet tovább bonyolítja a Windows 7 makacs jelenléte. A több mint egy évtizedes rendszer, amelynek támogatása már régen megszűnt, 2024-ben alig három százalékon állt, mostanra viszont 3,59-re nőtt. Ez első pillantásra elhanyagolható szám, ám kontextusban annál beszédesebb: a biztonsági kockázatok ellenére még mindig akadnak felhasználók és szervezetek, akik nem tudnak vagy nem akarnak elszakadni tőle. Jellemzően régi üzleti laptopok vagy speciális ipari szoftverek kötődnek hozzá, amelyek miatt a váltás nem egyszerű döntés, hanem komoly költség- és kompatibilitási kérdés.
Az adatokban kirajzolódó trend túlmutat a puszta számokon: a felhasználók széles rétege egyszerűen ellenáll a változásnak. A Windows 11 szigorú hardverkövetelményei eleve kizárják a sokak által még ma is jól használható gépeket, miközben a vállalati ügyfelek hagyományosan kivárnak, mert számukra a stabilitás fontosabb az újdonságoknál. Ehhez társul a költségfaktor: sokan még mindig olcsóbbnak látják a régi rendszerek toldozását-foldozását, mint az új gépek és licencek beszerzését. Sőt, az sem kizárt, hogy egyesek inkább alternatív operációs rendszerek felé kacsingatnak, csak hogy elkerüljék a drága átállást.
Ha a Microsoft nem tudja gyorsítani a Windows 11 terjedését, könnyen azzal a helyzettel találhatja szemben magát, hogy 2026-ra is kettészakadt felhasználói bázist kell menedzselnie: egyik oldalon a legújabb rendszerrel, a másikon pedig egy olyan platformmal, amelyet hivatalosan már elengedett. És bár a számok mögött minden esetben racionális döntések húzódnak, a végkimenetel az lehet, hogy a cég legnagyobb ellenfele nem egy másik gyártó, hanem a saját múltja lesz.
