Az AMD a következő években alapjaiban változtathatja meg a gamer videokártyák világát, miután egy új szabadalom alapján minden jel arra mutat, hogy a vállalat többchipletes dizájnt tervez bevezetni a fogyasztói GPU-k esetében is. Bár az MCM (Multi-Chiplet Module) technológia nem újdonság a professzionális számítási szegmensben, például az MI200 és MI300 szériás AI gyorsítók esetében, a játékkártyáknál még mindig a monolitikus felépítés az általános. Ennek legfőbb oka eddig az volt, hogy a játékok rendkívül érzékenyek a késleltetésre, és a chipletek közötti adatkommunikáció megnövelheti azt. Az AMD azonban egy olyan új szabadalmat nyújtott be, amely alapján képes lehet kiküszöbölni ezt a problémát, így új korszak kezdődhet a gamer GPU-k terén.
A friss szabadalom szerint az AMD egy intelligens data-fabric kapcsolót fejlesztett ki, amely gyakorlatilag egy kisméretű, GPU-kra optimalizált Infinity Fabric. Ez a kapcsoló képes nanosekundumos idő alatt eldönteni, hogy egy adott adatlekérésnél szükséges-e a feladat migrálása egy másik chipletre, vagy elegendő annak replikálása. Ez a megközelítés nemcsak csökkenti a belső adatforgalom késleltetését, hanem optimalizálja a memóriaelérést is, ami különösen fontos a játékok szempontjából. Az AMD tervei szerint a chipletek L1 és L2 gyorsítótárral rendelkeznek majd, amelyeket egy közös, megosztott L3 vagy akár stackelt SRAM gyorsítótár egészít ki. Ez utóbbi egyfajta központi puffertérként működne, amely lehetővé teszi az adatok gyors megosztását a különböző chipletek között anélkül, hogy a globális memóriához kellene fordulniuk.
A rendszer működését tovább erősítheti a TSMC InFO-RDL nevű csomagolási technológiája, amely lehetővé teszi a chipletek szorosabb fizikai elrendezését, ezzel is csökkentve a jelátviteli távolságot és így a késleltetést. Az AMD ezen felül már most olyan egységes architektúrában gondolkodik, amely összeolvasztja a gaming és az AI vonalat, és ezt a struktúrát UDNA néven fogja bevezetni. Az UDNA célja nemcsak a hardveregységek egyesítése, hanem a szoftveres környezet központosítása is, így egyetlen driver- és compiler-ökoszisztéma szolgálhatja majd ki mindkét területet.
Ami igazán figyelemre méltó, hogy az AMD ezzel az architekturális lépéssel jelentős előnyhöz juthat a konkurens gyártókkal szemben. Míg az RDNA 3 már korábban is próbálkozott chipletes megközelítéssel, a chipletek közti késleltetés még problémát okozott. Az új megközelítés, az intelligens kapcsoló és az osztott gyorsítótár révén azonban ezek a korlátok leküzdhetők lehetnek. Ha az AMD valóban képes piacra vinni egy ilyen többchipletes gamer GPU-t, az nemcsak technológiai áttörést jelentene, hanem új szabványt is teremtene a teljesítményre és energiahatékonyságra törekvő grafikus kártyák terén. Az első ilyen típusú videokártya várhatóan az UDNA 5 architektúrában mutatkozhat be, amely legkorábban 2026-ban érkezhet.
A következő generációs GPU-k tehát nemcsak teljesítményben, hanem felépítésben is merőben eltérhetnek a mai megoldásoktól. Az AMD most minden szempontból előnyös helyzetben van ahhoz, hogy az AI gyorsítókból származó tapasztalatait a játékos piacra is sikeresen átültesse.
