Kissé rendhagyó leckénk első felében hivatalosan is búcsút veszünk a Microsoft népszerű, ám teljesen elavult böngészőjétől, az Internet Explorer 6-tól, majd elkezdünk ismerkedni az egyelőre „béta-állapotban” lévő CSS3 újdonságaival.

Korábban több látványos és interaktív fotógalériát készítettünk kizárólag a CSS stíluslapokra támaszkodva. Most némi JavaScript-támogatással összeállítunk egy igazán „sokoldalú” képtárat. Ám ahhoz, hogy JavaScript programunknak minél kevesebbet kelljen dolgoznia, megfelelően elő kell készítenünk a talajt.

Amerikai kutatók mesterséges baktériumot állítottak elő számítógéppel tervezett DNS segítségével. A teljesen szintetikus DNS-t beültették egy már létező baktériumba, annak saját örökítőanyaga helyére. Az új baktérium él és szaporodik, egy új fajt hozva létre!

Olyan galériákat készítettünk az előző leckében, amelyekben a fotók akkor jelentek meg, amikor az egeret az indexképek fölé mozgattuk. E galériák egyedüli hátránya, hogy amint az egérkurzor elhagyta a galéria területét, a fotó eltűnt a keretből. Ezúttal két olyan képgyűjteményt rakunk össze, amelyekben a fotók az indexképre történő kattintáskor jelennek meg, de ami fontosabb, hogy a következő kattintásig a helyükön is maradnak - és még mindig mellőzzük a JavaScript nyújtotta lehetőségeket.

Legutóbbi leckénkben megnéztük, hogyan lehet egy képgaléria indexoldalát néhány egyszerű trükkel feldobni, az átlagosnál érdekesebbé tenni. Ez alkalommal készülő galériánkba némi életet viszünk azzal, hogy amint az egér az indexképek fölé ér, megjelenítjük a kép nagy(obb) változatát - anélkül, hogy egyetlen sornyi JavaScript-kódot írnánk.

Véget ért az idei Neumann János Tehetségkutató Programtermék Verseny, amelyre idén vajdasági diákok is jelentkezhettek, immár harmadszorra.

Míg türelmesen várakozunk, hogy a kicsinosított, a bevitt adatokat még az elküldés előtt ellenőrző űrlapunk kitöltésével az érdeklődők regisztráljanak a konferenciára, nekikezdünk saját „képgaléria-motorunk” fejlesztésének, amivel előbb a konferenciának otthont adó város néhány nevezetességét, a későbbiek során pedig a konferencián készült fotókat mutatjuk majd be.

A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium,Kétfordulós informatikai versenyt rendez, amely végén értékes nyereményekkel gazdagodhatnak a csapatok.

Az elmúlt három lecke folyamán felépítettük, csinosítottuk, áttekinthetőbbé és kényelmesebbé tettük űrlapunkat. Ám hiába jelöltük meg azokat a kérdéseket, amelyekre feltétlenül választ várnánk, hiába adjuk meg, hogy milyen formában kérjük az adatokat, ha ezeket a kéréseket a felhasználók figyelmen kívül hagyják. Éppen ezért itt az ideje, hogy ellenőrizzük az adatokat - még az űrlap elküldése előtt.

Blogolni sokféleképpen lehet, annyi szolgáltatás létezik, hogy alig bírunk választani. De miért is kell dönteni, ahelyett, hogy sajátunk lenne? Ráadásul csak egy üres webtárhelyre van szükségünk, semmi másra!

Az űrlapok formázásakor viszonylag könnyedén megváltoztathatjuk a szövegbeviteli mezők és a gombok kinézetét, ám ha szeretnénk a böngészők gyári rádiógombjai és jelölőmezői helyett valami látványosabbat, akkor azokért bizony meg kell dolgoznunk.

E program megkönnyíti a MySQL adatbázisok mentését és mozgatását, de lekérdezni is jó.

Ez alkalommal megnézünk néhány ötletet arra, hogyan lehet mindezeket minél egyszerűbben formába hozni, valamint elkezdjük kicsit felhasználóbarátabbá tenni regisztrációs űrlapunkat.

Jelen leckénkben a honlapkészítés egyik, ha nem a „legzűrösebb” területére evezünk: elkezdjük összerakni konferenciánk regisztrációs űrlapját. Ez alkalommal elsősorban az űrlapok tartalmi részével, vagyis a HTML-kóddal fogunk foglalkozni, a formázás (CSS), a helyben történő ellenőrzés és az egyéb kényelmi szolgáltatások (JavaScript) a következő leckékre maradnak.

Aktuális leckénkben két klasszikus dizájnproblémát fogunk egy kicsit alaposabban körüljárni. Először megnézzük, hogyan dobhatjuk fel például főoldalunk híreit egy kicsit lekerekített sarkú (vagy még díszesebb) dobozokkal, majd ezt követően több technikát is kipróbálunk arra, hogy címsorainkat képekkel helyettesítsük, hogy legalább ezek szebb betűtípusokkal jelenhessenek meg oldalainkon.

Nem lesz egyszerű dolguk azoknak a hallgatóknak, akik nevezni szeretnének az IBM októberi, 48 órás programozó versenyére, ám megéri.

Amikor egy szövegszerkesztőben hosszabb dokumentumokon dolgozunk, akkor - jó esetben - a címsorokat megfelelő stílusokkal látjuk el. Részben azért, hogy a későbbiekben egyszerűbben formázhassuk ezeket, részben pedig azért, mert ezek felhasználásával a program létre tudja hozni a dokumentum tartalomjegyzékét. Ha hasonlóan gondosan készítünk elő egy hosszabb HTML-dokumentumot, akkor semmi akadálya annak, hogy ugyanígy automatikusan készüljön el az oldal tartalomjegyzéke.

Amikor honlapunkon sok-sok adatot tartalmazó táblázatokat vagy például tabulált listákat szeretnénk megjeleníteni, akkor e célra leginkább HTML-táblákat használunk. Ezeket a táblázatokat - a megfelelő előkészületek után - néhány stíluselemmel és egy-két JavaScript funkcióval „megfűszerezve” nemcsak sokkal csinosabbá, de áttekinthetőbbé és felhasználóbarátabbá is alakíthatjuk.

Legutóbb azzal az ígérettel fejeztük be a 13. leckét, hogy ez alkalommal elkezdjük oldalunkat JavaScriptből alakítgatni, és hogy az oldal programozott „farigcsálását” a linkekkel kezdjük. Ám mielőtt nekikezdenénk a JavaScript-programozásnak, egy kicsit korrigáljunk oldalunk stíluslapján.

Egyszerűen hozhatunk létre javascriptes navigáló menüt weboldalunkra.