Amikor egy szövegszerkesztőben hosszabb dokumentumokon dolgozunk, akkor - jó esetben - a címsorokat megfelelő stílusokkal látjuk el. Részben azért, hogy a későbbiekben egyszerűbben formázhassuk ezeket, részben pedig azért, mert ezek felhasználásával a program létre tudja hozni a dokumentum tartalomjegyzékét. Ha hasonlóan gondosan készítünk elő egy hosszabb HTML-dokumentumot, akkor semmi akadálya annak, hogy ugyanígy automatikusan készüljön el az oldal tartalomjegyzéke.

Amikor honlapunkon sok-sok adatot tartalmazó táblázatokat vagy például tabulált listákat szeretnénk megjeleníteni, akkor e célra leginkább HTML-táblákat használunk. Ezeket a táblázatokat - a megfelelő előkészületek után - néhány stíluselemmel és egy-két JavaScript funkcióval „megfűszerezve” nemcsak sokkal csinosabbá, de áttekinthetőbbé és felhasználóbarátabbá is alakíthatjuk.

Legutóbb azzal az ígérettel fejeztük be a 13. leckét, hogy ez alkalommal elkezdjük oldalunkat JavaScriptből alakítgatni, és hogy az oldal programozott „farigcsálását” a linkekkel kezdjük. Ám mielőtt nekikezdenénk a JavaScript-programozásnak, egy kicsit korrigáljunk oldalunk stíluslapján.

A CD/DVD-lemezek olvasása és írása mellett a Blu-ray korongokkal is elboldogul a gyártó legújabb külső lemezes eszköze.

Egyszerűen hozhatunk létre javascriptes navigáló menüt weboldalunkra.

Az előző részben elkészült a szószátyárok 2009. évi konferenciájának weboldala - egész pontosan annak nyitóoldala. Az előző 11 lecke során megtanultuk, hogyan kell felépíteni egy oldal tartalmi és strukturális részét, és azt is, hogyan lehet a tartalmat a kívánt formába önteni. Ez alkalommal belekezdünk a honlapok harmadik „rétegébe”, a viselkedésbe - vagyis a JavaScriptbe.

Sorozatunk előző 11 epizódjában elmerültünk az XHTML leírónyelv és a kaszkád stíluslapok szépségeiben, ami oda vezetett, hogy ma befejezzük a hónapok óta közösen épített első weboldalunkat.

Nagyobb felbontás, gazdagabb kép, jobb minőség... PC-be szerelve? Tesztünkben az elérhető árú Blu-ray olvasó / DVD-író kombó meghajtókat vesszük sorra.

Az új Xara Web Designer a pixeles és vektoros képekre fókuszál. Ennek, és a testre szabható sablonoknak köszönhetően látványos interaktív honlapokat készíthetünk – szó szerint percek alatt.

A Firefox úgynevezett Könyvjelző eszköztára kiváló lehetőség arra, hogy elhelyezzük benne a gyakran látogatott weboldalaink hivatkozásait, így azokat könnyen és gyorsan elérhetjük – egészen addig, amíg a kérdésben is említett módon be nem telik az erre fenntartott hely. Ekkor ugyanis a böngésző a „lelógó” darabokat egy külön gombnyomásra legördülő listában kezdi el gyűjteni, amely se nem hatékony, se nem esztétikus.

Legutóbbi leckénkben úgy búcsúztunk, hogy félredobtuk a bemagolnivaló, száraz elméletet, előkaptuk világhírű konferenciánk weboldalának féléves HTML vázát, kicsit leporoltuk, leegyszerűsítettük, majd elkezdtünk hozzá stíluslapot gyártani. Igaz, nem jutottunk túl messzire, úgyhogy a valóban izgalmas dolgok még csak most következnek.

Sorozatunk újabb mérföldkövéhez érkeztünk: ez az a lecke, ahol magunk mögött tudjuk az unalmas elméletet, és belevetjük magunkat a gyakorlatba, azaz vadul elkezdünk weboldalt építeni.

Ugyan ki ne gondolt volna már arra, hogyan lehetne levadászni egy weboldalról egy érdekes Flash mozit? Esetleg hogyan lehetne kitalálni, hogy működik, hogyan csinálták? Nem nagy ördöngösség, ha megvannak a megfelelő eszközeink.

Legutóbb ott tartottunk, hogy már majdnem megértettük az egyik legfontosabb CSS-koncepciót - az úgynevezett dobozmodell elméletet -, amikor kiderült, hogy nem minden weboldalelem egyforma. Fussunk neki még egyszer, kicsit más irányból!

Ebben a cikkben nem lesz szó hatalmas technikai újdonságokról, gonosz kártevőkről, vagy válságban lévő IT iparról. Sok szó nem is lesz benne. Csak egy apró fontosság.

Az előző leckében megfejtettük, mit jelent a kaszkád szó a CSS kifejezésben. E lecke még fontosabb lesz: újra bevezetjük az osztályok fogalmát, majd előrántjuk emlékeinkből az egyedi azonosítókat és összeeresztjük őket a stíluslapokon.

Mostantól nem szükséges értenünk a weboldalkészítéshez, nem kell speciális programokat vadásznunk, csak vegyük elő a jó ízlésünket és az egerünket, aztán irány a Google!

Legutóbb a tartalom világából átléptünk a formák és színek, azaz a web esetében a stíluslapok világába. Most mélyebbre merülünk, és megpróbáljuk megérteni a CSS alapvető működését.

SMS nyereményjátékunk beküldői közül valaki 4 GB FireStix Inferno DDR3 boldog tulajdonosa lehet!

Belekezdünk a stíluslapok használatának bemutatásába, azaz megmutatjuk, hogyan húzhatunk „bőrt” a nyers tartalmi elemekre. Ám ezt megelőzően még befejezzük a korábban félbehagyott oldaltervezést.