Módosította az EP a kalóztörvény-tervezetet

A jogi bizottság tagjai egyfelől megállapodtak abban, hogy a törvény betartatásával kapcsolatos intézkedéseket a polgári jog területére korlátozza az Európai Bizottság által februárban beterjesztett eredeti javaslat helyett, amely drákói büntető jogi szankciókat tartalmazott. Megállapodtak abban is, hogy a tervezett törvény - a „szellemi tulajdonjog érvényesítésének direktívája” - nem terjed ki a szabadalomsértésekre. A bizottság eredeti javaslata ugyanis komoly tiltakozást váltott ki a vezető technológiai cégek körében, pl. a Nokia egyenesen az európai innováció-alapú cégek gazdasági ellehetetlenülésétől tartott, mondván, a szabadalomsértés az újítók mindennapos kockázata - a kockázat kezelése pedig üzleti döntésen alapul, ezért a büntetőjogi szankcionálás erős visszatartó erőként hatna a végek vezetőire.

Ezzel együtt a direktíva összhangban marad a szellemi tulajdon nemzetközi szabályaival, a Kereskedelmi Világszervezet által lefektetett TRIP-pel (a „szellemi tulajdonjog kereskedelmi aspektusaival”), amely megfogalmazza a hamisítás büntetőjogi szankcionálásának igényét abban az esetben, ha haszon céljából követik el. Az EU tervezetéből viszont kikerült a „kereskedelmi célból” megszorítás - vagyis ha nem is büntetőjogi eszközökkel, de a lemezkiadók polgári peres úton felléphetnek azon egyének ellen is, akik nem kereskedelmi, hanem magán használatra töltenek le zeneszámokat az internetről.