25 évvel ezelőtt, 2001-ben indult útjára a BitTorrent Bram Cohen fejlesztéseként, és alapjaiban változtatta meg az internetes fájlmegosztást. A technológia újdonsága az volt, hogy nem egy központi szerverről történt a letöltés, hanem a felhasználók egymás között oszthattak meg fájlok töredékeit, amik végül összeálltak egy egésszé. A swarm elvnek köszönhetően minden letöltő egyben feltöltő is, ami jelentősen felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a nagy fájlok terjesztését.
A BitTorrent egy csapásra a világ legelterjedtebb peer-to-peer hálózatává vált, és a 2000-es évek közepére az internetforgalom jelentős részét adta. Mivel a rendszer decentralizált volt, a korábbi P2P szolgáltatásokkal (például a Napsterrel vagy Kazaa-val) ellentétben nem lehetett egyszerűen egy központi szerver leállításával megszüntetni. Ez lehetővé tette, hogy torrentoldalak és közösségek világszerte virágozzanak, és a technológia a digitális kalózkodás egyik fő eszközévé váljon.
A BitTorrent sikere ugyanakkor üzleti szempontból ellentmondásos volt. A BitTorrent Inc. megpróbált legális, fizetős tartalomszolgáltatásokat építeni, például filmek értékesítésével és hollywoodi együttműködésekkel, de ezek rendre kudarcba fulladtak. A felhasználók számára ugyanis ugyanaz a tartalom sokszor ingyen is elérhető volt torrenteken keresztül, így a fizetős modell nem tudott versenyképes maradni.
A BitTorrent öröksége ma is kettős. Egyrészt a szerzői jogi viták és a kalózkodás szimbóluma lett, másrészt viszont egy alapvető internetes innováció, amely megmutatta a decentralizált adatmegosztás erejét. Hatása számos modern technológiában is visszaköszön, és bár a köré épült üzleti modellek szinte kivétel nélkül megbuktak, maga a protokoll továbbra is világszerte milliók által használt megoldás maradt.