A vállalatok továbbra is hatalmas összegeket költenek AI-ra, de egy friss KPMG-kutatás szerint sok vezető még mindig nem látja pontosan, mire megy el a pénz. A Global AI Pulse Q2 2026 felmérés alapján az AI már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem pénzügyi irányítási probléma is lett: a cégek nemcsak azt próbálják kitalálni, mire jó a mesterséges intelligencia, hanem azt is, hogyan lehet egyáltalán követni a költségeit. A KPMG több mint 2100 felsővezetőt kérdezett meg 20 országban, legalább 50 millió dolláros éves bevételű vállalatoknál. Az eredmények alapján az AI bevezetése gyorsul, egyre több szervezetnél válik a mindennapi működés részévé, a megtérülés viszont továbbra is nehezen bizonyítható. A válaszadók mindössze 7 százaléka mondta azt, hogy már kialakult, mérhető megtérülést lát az AI-befektetésein.
A TechRadar összefoglalója szerint több fontos mutató is visszaesett az előző negyedévhez képest. A produktivitási javulást jelentő cégek aránya 42 százalékról 35 százalékra csökkent, a gyorsabb döntéshozatalról beszámolók aránya 41-ről 36 százalékra esett, a költségcsökkentést látó vállalatoké pedig 31-ről 29 százalékra mérséklődött. Vagyis miközben az AI körüli lendület nem fogyott el, a kézzelfogható üzleti eredmények már kevésbé meggyőzőek. A pénz ettől még megy tovább a rendszerbe. A KPMG szerint a vezetők 79 százaléka továbbra is kiemelt befektetési területként kezeli az AI-t, még akkor is, ha gazdasági visszaesés jönne. A tervezett AI-költések szintje alig változott az előző negyedévhez képest, ami azt jelzi, hogy a cégek nem állnak le, csak egyre erősebben próbálják megérteni, mit kapnak a pénzükért.
Itt jön a legnagyobb gond. A KPMG szerint a vezetők 33 százaléka korlátozottan érti az AI-ügynökök használati költségeit, 23 százalékuk kifejezetten küzd a használatalapú árazással, 42 százalékuk pedig csak részleges rálátással bír arra, hogyan halmozódnak az AI-kiadások. A TechRadar szerint a szervezetek mindössze 35 százaléka látja teljesen az AI működési költségeit. Ez azért különösen veszélyes, mert az AI-szolgáltatások költségei nem mindig úgy működnek, mint egy hagyományos szoftver-előfizetés. Sok modell tokenek, lekérdezések, feldolgozott adatok, ügynöki műveletek vagy számítási kapacitás alapján számláz, így a használat gyors felfutása váratlanul nagy kiadásokat okozhat. Egy chatbot, egy kódolósegéd vagy egy automatizált AI-ügynök elsőre olcsó kísérletnek tűnhet, de vállalati szinten hamar komoly tétel lehet belőle.
A cégek ezért egyre gyakrabban fékeznek. A TechRadar által idézett adatok szerint a vállalatok 49 százaléka már elhalasztott, szűkített vagy leállított AI-stratégiát költségaggályok miatt, 22 százalékuk pedig olcsóbb AI-modelleket is számításba vesz, ami korábban csak 15 százalékra volt igaz. Ez jól mutatja, hogy az AI-beszélgetés kezd elmozdulni a "melyik modell a legokosabb" kérdéstől a "mennyibe kerül ez nekünk havonta" irányába. A KPMG szerint éles különbség van azok között a cégek között, ahol a felsővezetés ténylegesen felel az AI-eredményekért, és azok között, ahol az AI csak általános innovációs projektként fut. Ahol a vezérigazgató felel az AI-alapú döntések üzleti eredményeiért, ott a vezetők jóval nagyobb arányban számolnak be magabiztos stratégiáról, valódi üzleti értékről és mérhető megtérülésről.
Ugyanez igaz a költségkontrollra is. A KPMG szerint azok a szervezetek, amelyek erős rálátással rendelkeznek az AI-költségekre, ötször nagyobb eséllyel jelentenek kialakult megtérülést, mint azok, amelyek nem látják pontosan a kiadásaikat. Rob Fisher, a KPMG globális tanácsadási vezetője szerint az AI ma már ugyanannyira pénzügyi menedzsmentkérdés, mint technológiai kérdés. Ez a felismerés a következő hónapokban egyre fontosabb lehet. Az elmúlt években sok vállalat úgy kezdett AI-projektekbe, hogy a fő cél a lemaradás elkerülése volt. Most viszont jön az a fázis, amikor a pénzügyi vezetők, tulajdonosok és befektetők már nem érik be azzal, hogy a cég "használ AI-t". Azt akarják látni, mennyibe kerül, hol hoz valódi megtakarítást, mennyi munkát vált ki, és javít-e bármit a bevételen vagy a hatékonyságon.
A KPMG jelentése alapján az AI-hype nem tűnt el, csak belépett egy kellemetlenebb korszakba. A cégek továbbra is költeni akarnak rá, de egyre kevésbé lehet eladni puszta varázsszóként. Aki nem tudja mérni a költségeket, nem tudja bizonyítani a megtérülést sem. És ha az AI-befektetések valóban ekkora tételekké nőnek, akkor előbb-utóbb minden vezetőnek választ kell adnia arra az egyszerű kérdésre, amelyet sokan eddig próbáltak elkerülni: pontosan mennyit keresünk azon, hogy ennyit költünk rá?
