Egészen 2006-ig az Intel és annak mérnökei (no nem mindegyik) még vakon hittek a Netburst architektúrában. Ez a felépítés képezte a Pentium 4-es processzorok alapját, és anélkül, hogy mélyen belemennénk a microarchitektúrális részletekbe, elég annyit tudni róla, hogy mai szemmel nézve is kilométer hosszú volt a futószalagja, és nagyon-nagyon bonyolult a felépítése. Az Intel Netburst microarchitektúráját kapta meg a Prescott és a duplamagos Presler is, ami valójában két darab Cedal Mill CPU volt egy lapkára integrálva.
A terv az volt, hogy bonyolult felépítésű, sok lépéssel dolgozó processzormagokat készítenek, viszont az órajeleket az egekbe emelik, ezáltal érik el a szuper teljesítményt. Ekkor még azt harsogta az Intel, hogy 1-2 éven belül mindenkinek 5 GHz-es CPU dübörög majd a gépében, és pár év alatt elérjük a 10 GHz-et is. Ez persze nem történt meg. Olyannyira nem, hogy a kereskedelmi forgalomba került Pentium 4-ek 3,8 GHz környékén megálltak. Az egyik legerősebb Intel CPU a Pentium 4-es éra végén az Intel Pentium Extreme Edition 965 volt: 2-magos, 3,73 GHz órajel, 130 W fogyasztás, 2 MB cache.
Aztán az egészet egy tollvonással kinyírta az Intel, és jött a Core 2 éra, ami tulajdonképpen a halálba vezető biztos útról rántotta vissza a csúcsra az Intelt.
Amiről azonban senki sem tudott, hogy a titkos Intel-laborokban még egy Pentium 4-es készült - a Pentium Extreme Edition 980. Ez szinte semmiben sem különbözött a 965-ös modelltől, csupán egyetlen paraméterben: 4 GHz-en üzemelt! Ez ugyan nem 10, de még csak nem is 5 GHz, de mindenképpen mérföldkő. Nos, egészen 2025-ig kellett várnunk, amikor is egy lelkes felhasználó (diegunguyman) tűnt fel a Redditen, és megmutatta, hogy amikor 5 dollárért vásárolt egy alaplapot, volt benne egy titokzatos CPU.
A mindössze filctollal összefirkált Pentium 4 tökéletesen működik, a CPU-Z-vel és HWiNFO-val pedig hitelesítették, hogy ez a soha meg sem jelent 4 GHz-es, duplamagos Pentium 4. A nyomozás során az is kiderült, hogy ez vélhetően egy Employee Loaner Chip, ami még a mérnöki mintáknál (ES - Engineering Sample) is ritkább, és elvileg soha nem kerülhetne ki az Intel laborokból. Elképzelhető, hogy az Intelnél az utóbbi időkben lezajlott tömeges leépítések eredménye, hogy ilyen chip kijutott a nagyvilágba.
Bár komoly különlegességet nem tud felmutatni ez a processzor, miután hihetetlen ritkaság, minden bizonnyal nagyon-nagyon sok pénzt megérhet a gyűjtőknek.
