A Google hivatalosan is megerősítette, hogy nem kapott a brit kormánytól olyan titkos utasítást, amely arra kötelezné a céget, hogy építsen be hátsó kaput végponttól végpontig titkosított szolgáltatásaiba. A hír azok után vált fontossá, hogy a brit belügyminisztérium állítólag hasonló kéréssel fordult az Apple-höz, melyet az amerikai vállalat bíróságon támadott meg.
A Google nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, hogy termékeikben soha nem alakítottak ki olyan mechanizmust, amely megkerülné a végponttól végpontig terjedő titkosítást. Karl Ryan, a vállalat szóvivője a TechCrunch-nak azt is elmondta, hogy nem kaptak úgynevezett "technical capabilities notice"-t sem, ami a brit jogrendben egy olyan titkos bírósági utasítást jelent, amely arra kötelezné a céget, hogy hozzáférést biztosítson a felhasználói adatokhoz.
Az ügy hátterében az áll, hogy korábban a Washington Post beszámolója szerint a brit belügy egy titkos bírósági végzésen keresztül arra próbálta kötelezni az Apple-t, hogy globális szinten, bármely felhasználó iPhone vagy iPad biztonsági mentéséhez biztosítson hozzáférést. Mindezt annak ellenére, hogy ezek az adatok végponttól végpontig titkosítottak, vagyis még maga az Apple sem fér hozzájuk. A jelentés szerint a brit kérés még az amerikai kormány ellenállásába is ütközött, többek között ezért is vonhatta vissza a brit fél a követelést.
Az Apple jelenleg bíróságon próbálja megtámadni a brit döntést, míg a Meta - amely a WhatsApp és a Messenger titkosított üzenetküldő szolgáltatásait működteti - szintén megerősítette, hogy nem kaptak hasonló követelést. Ez már önmagában is ritka lépés, hiszen a brit törvények szigorúan tiltják az ilyen típusú bírósági végzések létének nyilvánosságra hozatalát.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának tagja, Ron Wyden szenátor közben levelet küldött Tulsi Gabbard nemzetbiztonsági vezetőnek, amelyben azt kérte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is értékelje a brit törvények által jelentett nemzetbiztonsági kockázatokat. Wyden szerint komoly veszélyt jelent, ha egy szövetséges ország ilyen mértékben próbál hozzáférni amerikai cégek által védett adatokhoz, különösen titokban.
A kérdés tehát túlmutat azon, hogy egy-egy technológiai vállalat hogyan kezeli a titkosítást. Sokkal inkább arról van szó, hogy meddig terjedhet egy kormányzati hatóság jogköre egy globális digitális környezetben, és hogy milyen szinten tarthatják fenn a felhasználók a magánélethez való jogukat az állami beavatkozással szemben. Az ügy minden bizonnyal precedensértékű lehet a jövőben, különösen, ha a bíróság kimondja, hogy egy titkos nemzeti utasítás túllépte a hatáskörét.
A Google nyilatkozata ezzel egyértelműen elhatárolódott a brit kormány lépésétől, egyúttal megerősítette a vállalat elkötelezettségét a felhasználói adatbiztonság mellett. A digitális jogokért küzdő szervezetek ugyanakkor továbbra is éberen figyelik, milyen módon próbálják az államok kijátszani a technológiai cégek által nyújtott adatvédelmet.
