Egy friss tanulmány szerint a Föld légkörébe belépő és ott elégő műholdakból származó alumínium-oxid kibocsátás jelentős hatással lehet az éghajlatra és az ózonréteg helyreállítására is a következő évtizedekben. A kutatók szerint a probléma már most is érezhető, de 2040-re, amikor akár 60 ezer műhold is keringhet a bolygó körül, ez a fajta szennyezés új, eddig kevéssé vizsgált környezeti veszélyforrássá válik.
Jelenleg több mint 9 000 aktív műhold működik a Föld körül, amelyek időjárási adatok gyűjtésétől kezdve a navigáción és távközlésen át egészen a globális megfigyelésekig számos területen nyújtanak nélkülözhetetlen szolgáltatásokat. Ezeket azonban általában mindössze öt évente le kell cserélni, mivel elhasználódnak vagy technológiailag elavulnak. A kiöregedett műholdakat legtöbbször irányított módon alacsonyabb pályára juttatják, majd hagyják elégni a légkörben, így kerülve el az űrszemét felhalmozódását.
Azonban ez az eljárás sem kockázatmentes. A légkörbe visszatérő műholdak égése során nagy mennyiségű fém, elsősorban alumínium-oxid szabadul fel. Egy most publikált kutatás - amely a Journal of Geophysical Research Atmospheres tudományos folyóiratban jelent meg - szimulációval vizsgálta, milyen hatása lehet annak, ha évente 10 000 tonna ilyen anyag kerül a felső légkörbe. Ez az az összeg, amit 2040-re becsülnek, ha a műholdflotta évi 3 000 darabos lecserélésével számolunk.
A modellek azt mutatják, hogy az alumínium-oxid elsősorban a magasabb földrajzi szélességeken halmozódik fel, ahol a középső és felső légkörben akár 1,5 Celsius-fokos hőmérsékleti eltérést is okozhat. Emellett a szélsebességek csökkenését és az ózonréteg ritkulását is előidézheti, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy az ózonlyuk helyreállítása már évtizedek óta fontos célkitűzése a nemzetközi környezetvédelmi törekvéseknek. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak az alumínium, hanem más fémek - például a titán, lítium, vas és réz - is bekerülnek ilyenkor a légkörbe, ezek hatásait azonban még nem modellezték részletesen.
A tanulmány rávilágít arra, hogy miközben az űripar exponenciálisan fejlődik és egyre több műholdat bocsátunk fel a Föld körüli pályákra, az elhasználódott eszközök megsemmisítése környezeti szempontból komoly problémákat vethet fel. A kutatók sürgetik, hogy mielőbb induljanak vizsgálatok az alternatív megoldásokról, és szülessenek olyan nemzetközi szabályozások, amelyek figyelembe veszik a műholdas rendszerek re-entry szennyezésének hosszú távú hatásait is.