Az elmúlt években újra fellángolt az Egyesült Államokban az a vita, amely arról szól, hogy az iskolákban kizárólag az evolúcióelméletet tanítsák, vagy helyet kapjon mellette, esetleg helyette a vallási teremtéstörténet - a kreacionizmus -, illetve annak modernebb köntösbe bújtatott változata, az intelligens tervezettség elmélete is. Bár ezek a kérdések időről időre a politikai és társadalmi diskurzus részévé válnak, egyik sem kavart akkora port, mint az 1925-ös "majomper", amely a világ figyelmét egyetlen amerikai kisváros, Dayton felé irányította - erről a 24.hu-n jelent meg nemrég egy cikk.
A per hátterében az az akkoriban egyre erősödő vallási fundamentalista mozgalom állt, amelynek célja az volt, hogy az állami oktatásból száműzze mindazt, ami a Biblia szó szerinti értelmezésével ellentétesnek tűnt. A kampány élére William Jennings Bryan egykori külügyminiszter és háromszoros demokrata elnökjelölt állt, aki a közoktatásból száműzte volna az evolúció tanítását. Erőfeszítéseinek köszönhetően Tennessee állam 1925 tavaszán elfogadta a Butler Act nevű törvényt, amely kimondta: az iskolákban tilos tanítani olyan elméleteket, amelyek tagadják az isteni teremtés tényét.
Ezzel szemben a liberális közvélemény, élén az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniójával (ACLU), tiltakozott, és úgy döntöttek: egy szimbolikus perrel igyekeznek megtámadni a törvényt. John T. Scopes, egy fiatal középiskolai tanár vállalta, hogy nyilvánosan megszegi az előírást, és egy evolúciót taglaló tankönyv alapján tanítja a biológiát. A cél az volt, hogy jogi keretek között bizonyítsák a törvény alkotmányellenességét.
Scopes letartóztatását követően példátlan figyelem irányult a kisvárosban zajló eljárásra, amely 1925. július 10-én kezdődött. A vádat maga Bryan képviselte, míg a védelem oldalán az egyik legismertebb amerikai ügyvéd, Clarence Darrow vállalta a szerepet. A tárgyalás óriási médianyilvánosságot kapott: Dayton utcáit ellepték az újságírók, az érdeklődők, a Biblia- és hotdogárusok, sőt még mutatványos csimpánzok is, így a város egy csapásra országos figyelem középpontjába került.
A per során Darrow megpróbálta a tudományos érvek mentén lebontani a vallási indíttatású törvény létjogosultságát, ám a tárgyalást vezető bíró, John T. Raulston rendre elutasította ezeket a próbálkozásokat. Mivel a védelem nem tudta tudományos szempontból megkérdőjelezni a törvény tartalmát, végül meglepő fordulattal magát a vádlót, William Jennings Bryant szólította tanúként a padra. Darrow két órán keresztül faggatta, bibliai ellentmondásokra mutatott rá, és próbálta lejáratni a szó szerinti értelmezést. Bár a bíró a vallomásokat töröltette, a közvélemény jelentős része a védelem oldalára állt.
Scopest végül 100 dollár bírságra ítélték, de két évvel később Tennessee legfelsőbb bírósága formai okokból érvénytelenítette az ítéletet. A per tehát nem eredményezett közvetlen jogi áttörést, mégis történelmi jelentőségűnek számít. A média és a közvélemény figyelme rávilágított arra a mélyen húzódó törésvonalra, amely a tudományos gondolkodás és a vallási meggyőződések között feszül, különösen akkor, amikor ezek az oktatásban találkoznak.
Az evolúcióelmélet és a kreacionizmus közötti csata a 20. század második felében újabb fordulatot vett, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1987-ben kimondta: a kreacionizmus tanítása állami iskolákban alkotmányellenes, mivel sérti az állam és egyház szétválasztásának elvét. Azóta a viták nem szűntek meg, csak új formát öltöttek. Az úgynevezett "intelligens tervezettség" elmélete - amely szerint a természet bonyolultsága egy felsőbbrendű intelligencia munkáját tükrözi - egyre inkább próbálja visszanyerni a vallási nézetek befolyását az oktatásban, többek között olyan politikai és jogi szereplők segítségével, akik támogatják az efféle irányzatok iskolai jelenlétét.
A "majomper" története tehát jóval több, mint egy jogi kuriózum az amerikai történelemből. Egy olyan fordulópontot jelent, amely máig tartó hatással van arra, hogyan értelmezzük a tudomány és a vallás helyét a közéletben, különösen akkor, amikor a gyermekeink oktatásáról van szó.
