Windows XP
A nagy túlélő, a legnépszerűbb utált Windows verzió - ez az a rendszer, amivel mindenki találkozott - akár szándékosan, akár közvetetten. A DOS-ról leválasztott, 32 bites OS 2001-ben jelent meg vadonatúj, modern kezelőfelülettel és fontos, immáron integrált új szolgáltatásokkal. Ilyen például az új Start menü és Tálca, a .Net rendszer, az új Internet Explorer és Windows Explorer, a fejlett hálózati szolgáltatások és például a távoli elérés.
Az NT-vonal a Windows XP megjelenésével megszűnt, cserébe Home és Professional XP-verzió is megjelent az új OS-ből, ahol utóbbi kiadásban komplex biztonsági és hálózati szolgáltatásokat is aktiválni lehetett. Bár nem terjedtek el, két másik verzió is készült: a Windows XP Media Center és a Tablet PC edition.
A Windows XP-ben már jól működött az USB-kezelés, és a Plug and Play is többször volt sikeres, mint kékhalállal végződő. A driverkezelés, a játékok és a 3D-gyorsítós videókártyák támogatása sokat fejlődött, így az XP hamar a PC-gamerek elsőszámú platformja lett. A rendszert olyan sok helyen használták, hogy a Microsoft egészen 2014-ig adott ki hozzá biztonsági frissítéseket. Ne lepődj meg azon sem, ha néhány helyen - többnyire beágyazott rendszereknél - még mindig megpillantod a mai szemmel már "öregecske", 25 éves kezelőfelületet.
Windows Vista
Bár a Windows Me-nél azt mondtuk, a leggyűlöltebb Windows verzió volt, a Vista komolyan megszorongatta ezen pozíciójában. A 6 évig készült, 2007-ben megjelent OS modernizált kezelőfelületet, szigorúbb biztonsági funkciókat és teljesen újraírt komponenseket vezetett be. Utóbbiak közé tartozott az új hang-, hálózat- és kijelzőkezelés, az átdolgozott Direct3D és az IPv6-támogatás, a Display Driver Model megjelenése, valamint a Windows Aero.
De ha ennyi modern és új szolgáltatás jelent meg, miért nem lett népszerű a Vista? Hát például az UAC miatt, ami a programindításoknál felugró ablakként jelentkezett, ha nem digitálisan aláírt, hitelesített szoftvert akartál futtatni, vagy valamely szoftver emelt szintű hozzáférést kért a rendszeredhez. A sok újítás a teljesítményt is visszavetette: a vistás PC-k rendszerint sokkal lassabban indultak, a szoftverek is lassabban futottak, emellett kezdetben a hardvergyártóknak is meggyűlt a bajuk a Vista-kompatibilis meghajtószoftverek készítésével, ami gyakran kékhalállal jelentkezett a felhasználóknál.
A Vista véleményünk szerint nem volt akkor bukta, mint a Windows Me, és az új kezelőfelület is izgalmas volt. Tény, hogy a driverhibák kezdetben sok gondot okoztak, de aki nem azonnal ugrott a Vistára, hanem kivárt mondjuk egy évet, annak egy viszonylag stabil rendszer került a gépére. Persze az is igaz, hogy aki nem váltott, az semmiből sem maradt ki, a Windows XP gyorsabb volt és minden tökéletesen futott azon is.
Windows 7
Talán a valaha készült legnépszerűbb Windowst adta ki a Microsoft 2009-ben, ami már csak azért is érdekes, mert amúgy korszakalkotó, szédítően új technológiát, megoldást nem vezetett be ezzel a kiadással, csupán a meglévő, például a Vistában megjelent komponenseket csiszolta készre. Nem csoda, hogy népszerű lett a Windows 7, a programozók nagyon sokat dolgoztak a rendszer sebességének javításán, a Tálca tökéletesítésén, sok kisebb fejlesztésen.
A Windows 7 az a rendszer volt, amit, ha akartál, csillogó-villogó, modern és látványos volt, ha pedig az tetszett jobban, egészen a végletekig lecsupaszíthattad. A játékok kiválóan futottak alatta, a hardvereket mind egy szálig kezelte és ebben az időszakban a kékhalálok száma is csökkent valamelyest.
Windows 8 és 8.1
Komoly kihívót kapott a Windows Me és a Vista - sőt, sokak szerint egy mozdulattal lesöpörte két elődjét a valaha készült legszörnyűbb Windowsok dobogójáról a 8 és a 8.1, hogy egyszerre foglalja el mindhárom helyet. A 2012-es OS hatalmas változásokat hozott, amelyek fő eleme a Metro Dizájn és vadonatúj kezelőfelület volt. Ezt úgy alakították ki, hogy az érintőkijelzőkön is kényelmes legyen a használata, és két fő újdonságot hozott a felhasználók számára: megszűnt a Tálca és a Start menü. Ez olyan ballépés volt, ami miatt a legtöbb felhasználó már akkor utálni kezdte a Windows 8-at, amikor még fel sem telepítette. Pedig más változásokat is hozott az új rendszer. Megkövetelte az 1024x768-as felbontást, integrálta a OneDrive-ot és jó néhány közösségi média-hozzáférést és megjelentek a dinamikus csempék, hogy a programok már akkor is tudjanak információt közölni veled, ha még nem is futnak saját ablakukban. Apropó, érintőkijelzős módban az ablakkezelés is megszűnt, helyette kijelző és félkijelző opciók maradtak.
A Windows 8-at és 8.1-et aktívan használtuk megjelenésekor, mégpedig azért, mert hittünk benne, hogy ha eleget rá vagyunk kényszerítve, majd megszokjuk és megkedveljük. Nem sikerült. Bár a 2013-as Windows 8.1-nél már visszatért az asztali módnál több hiányolt funkció, javult a sebesség is, a vége az lett, hogy ment vissza minden PC-re a Windows 7.
Windows 10
A 9-es verziót átugorva a Microsoft igyekezett elfeledtetni a felhasználókkal a Windows 8/8.1 buktát, olyannyira, hogy még abba is belement, hogy ingyenes frissítést biztosított az új rendszerre Windows 7-ről és 8/8.1-ről. Még ennek ellenére is sokan úgy vélték, a lejtőn nem tud megállni a Microsoft, és pár éven belül a Linux, valamint az akkoriban egyre népszerűbbé váló MacOS majd átveszi a helyét. Nos, a 2014-ben megjelent Windows 10 esetében nem finomkodtak a fejlesztők - több tekintetben is visszanyúltak a Windows 7-hez, kigyomláltak sok-sok Windows 8-as funkciót, és rengeteg újdonságot is integráltak. Minden bővítés és átalakítás azonban csakis úgy mehetett végbe, hogy a sebesség, a kompatibilitás, a felhasználói kényelem biztosított legyen. Az eredmény? Óriási siker. A Start menü visszatért, a Tálca hasznos funkciókat kapott, lett virtuális asztal, a modern appok mellett garantált volt a teljes visszamenőleges kompatibilitás, az újabb szolgáltatások pedig félévente érkeztek.
Azért nem csupa pozitív változást hozott az új OS. A Cortana asszisztens soha nem tudta felvenni a versenyt vetélytársaival, sokak számára az egyre mélyebb OneDrive és egyéb online szolgáltatások integrálása sem tetszett, de talán a legtöbb felhasználót az egészen komoly adatgyűjtési szolgáltatás zavarta. Még szerencse, hogy Windowsról lévén szó hamar megjelentek azon segédprogramok, amikkel a nem kívánatos részeket le lehetett kapcsolni.
A Microsoft ambiciózus terve szerint a Windows 10 3 év alatt elérte volna az 1 milliárdos felhasználószámot, ám végül erre 5 év múlva került csak sor. A Windows 10 a mai napig is nagyon népszerű, rengetegen ragaszkodnak hozzá, és nem véletlenül. A Windows 11-gyel szigorúbb hardverkövetelményeket vezetett be a Microsoft, a Windows 10 az utolsó MS rendszer, ami a 32 bites processzorokat is támogatja, és nem mellesleg a Windows 10-en minden, de tényleg minden fut, legyen szó játékról, vagy felhasználói szoftverről.
A gond csupán az, hogy a támogatást 2025. október 14-én lekapcsolja a Microsoft, ettől kezdve biztonsági frissítést is csak az fog kapni a Windows 10-hez, aki kifizeti a hosszútávú támogatás díját (cikkünk írásakor legalábbis ez az aktuális forgatókönyv).
Windows 11
Jelentősen átalakított, modernizált kezelőfelülettel, és abszolút online szemlélettel készült a Windows 11, ami 2021-ben jelent meg, és bármilyen felmérést is nézünk, egyszerűen nem nagyon akart meglódulni a szekere. Pedig Windows 8-hoz mérhető hibákat nem vétett a Microsoft, viszont a minimális hardverkövetelmények kizártak rengeteg - sokak számára még kellőképpen erős - processzort, valamint minden olyan PC-t, ami nem támogatja a hardveres TPM 2.0 titkosítási technológiát. Akinek a gépe viszont megfelelt, az ingyenesen válthatott Windows 10-ről 11-re.
A Windows 11 hasznos szolgáltatásai között van a nagyobb biztonság, az automatikus HDR, az átdizájnolt Start menü (ami igencsak megosztó elrendezést kapott), a fejlettebb ablakkezelés, a DirectStorage, valamint a Chromium alapokra átültetett Microsoft Edge böngésző (már OS-eken is használható). A Windows 11 is fel évente kapja az új funkciókat, és az eltelt 4 év alatt már eljutottunk oda, hogy például telepítésnél csak trükkök bevetésével kerülheted ki, hogy MS-fiókot kelljen megadnod. Az évek során a Copilot-integráció is megjelent a rendszerben, a telefon-összekapcsolás rengeteget fejlődött, a Teamst integrálta a Microsoft, fejlődött a Windows Hello biometrikus azonosítás és viszonylag nagy szabadsága maradt a felhasználóknak abban a tekintetben, hogy eltávolítható az Edge böngésző és a Bing kereső is.
A Windows 11 igen megosztó operációs rendszer. Nehezen indult be, de tény, hogy számottevően nem lassabb a Windows 10-nél, a kompatibilitással, testreszabhatósággal sincsen gond. Az adatgyűjtés még erősebb, mint a Windows 10 esetében, de ez lekapcsolható, aki pedig online használja PC-jét, hasznos funkciókat kap integrálva. A Microsoft az AI-t is időben kezdte integrálni, bár itt még van hová fejlődni.
Azt biztosra vesszük, hogy amíg a Windows 10 biztonságosan használható, addig a Windows 11 nem fogja önerőből letaszítani a dobogóról elődjét. Nagy kérdés, hogy októberben, a Windows 10 támogatásának lezárásával a felhasználók hajlandók lesznek-e PC-t fejleszteni és Windows 11-re váltani, vagy nem hivatalos utat választanak (segédprogrammal letiltható a Windows 11 telepítőjének hardverellenőrző modulja), netán alternatívák után néznek (például Linux). A Statcounter felmérése szerint akár az előbbi forgatókönyv is bejöhet: míg 2024. decemberében a Windows 10 vs. 11 állás 62,7%/34,12% volt, addig áprilisban már 52,94%/43,72%, vagyis a felhasználók megkezdték az átállást a még évekig támogatott Windows 11-re. Ha viszont a magyar viszonyokat nézzük, a második vagy harmadik forgatókönyv az esélyesebb: 2025 áprilisában még mindig 66,59%-on állt a Windows 10, a 11 pedig csupán 30,84%-on, sőt, 2024. decemberéről 2025. januárjára még nőtt is a Windows 10 felhasználók száma!
Eredményhirdetés
Nehéz teljesen fekete-fehéren értékelni a Windows verziókat, és csupán két dobozba dobálni őket. Egymillió gond volt például a Windows 95-tel, de tény, hogy mérföldkő volt az operációs rendszerek történetében. Ugyanakkor van olyan kiadás is, amit joggal lehetett utálni. A Windows Me ilyen volt, de olyan nagy hatással nem volt a számítástechnikára, ezért nem őt választjuk, mint a legrosszabb Windowst, hanem a Windows 8-at, és bár a 8.1-ben oltotta a tüzet a Microsoft, nem sikerült megmenteni a renoméját.
Ennél nehezebb a kedvenc Windows verziót kiemelni a sorból, mégpedig azért, mert a régebbi verziókkal hiába volt több probléma és szenvedés, a nosztalgiafaktor miatt már örömmel tekintünk vissza ezekre az időkre. A Windows XP-t hihetetlenül sokáig nyúztuk, de voltak olyan gondjai, amiket még az idő sem szépített meg. A legfelhőtlenebb a Windows 7 használata volt és ezt használtuk a leghosszabb ideig, azonban a legstabilabb és megbízhatóbb a Windows 10 volt - nem csoda, hogy a naptárban feketére színeztük 2025. október 14-ét. De nincsen megosztott első hely, ezért a Windows 10-et választjuk.
