A sok ezer szívásra tervezett eldobható elektromos cigaretták egyik nagy ígérete (cseppet sem meglepő módon) épp az, hogy sokáig kitartanak. Nem kell őket gyorsan cserélni, napokig vagy akár hetekig is használhatók, mielőtt kifogyna belőlük a folyadék. Egy új kutatás szerint viszont pont ez a hosszú élettartam rejthet olyan kockázatot, amelyről eddig kevesebb szó esett:
minél tovább használják az ilyen eszközöket, annál több káros vegyület halmozódhat fel bennük.
A Kaliforniai Egyetem kutatói használt és új, nagy kapacitású eldobható e-cigaretták folyadékait hasonlították össze. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változik a folyadék kémiai összetétele akkor, amikor ugyanaz az eszköz újra és újra felmelegíti azt. Az elektromos cigaretta működése közben a folyadékból belélegezhető aeroszol lesz, de a hevítés nem semleges folyamat: az oldószerek és az ízesítőanyagok hő hatására bomlani kezdenek. Ennek során aldehidek keletkezhetnek, amelyekről régóta tudni lehet, hogy megjelenhetnek az e-cigaretták használatakor. A mostani vizsgálat újdonsága az volt, hogy nemcsak a friss folyadékot nézték, hanem azt is, mi történik a tartályban maradó anyaggal a hosszabb használat során. Az eredmény elég egyértelmű volt: a használt eszközökben több mérgező aldehidet találtak, és ezek mennyisége nőtt azzal, ahogy az adott e-cigarettát tovább használták.
A kutatók többek között metilglioxált, glioxált és formaldehidet mutattak ki a használt tartályokban. Utóbbi ismert rákkeltő anyag, a másik két vegyület pedig a vizsgálat szerint egyes mintákban nem pusztán nyomokban volt jelen, hanem milligramm/milliliteres koncentrációt is elért. Ez azért fontos, mert azt jelzi, hogy a kockázat nem feltétlenül ugyanaz az első slukknál és az eszköz élettartamának végén. A kutatócsoport emberi tüdősejteken is tesztelte a vegyületek hatását. A metilglioxál különösen problémásnak bizonyult: károsította a sejtek szerkezetét, megzavarta az energiatermelésüket, és fokozta az oxidatív stresszt. Ez utóbbi gyulladásos folyamatokhoz és különböző betegségek kialakulásához is hozzájárulhat, vagyis nem pusztán elméleti kockázatról beszélünk.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a több ezer szívással reklámozott e-cigarettáknál nem elég csak azt nézni, mi van a friss folyadékban. A használat maga is átalakíthatja a tartályban maradó anyagot, és a folyamatos hevítés miatt idővel olyan melléktermékek gyűlhetnek fel, amelyeket a felhasználó aztán belélegez. Különösen akkor lehet ez problémás, amikor az eszközben már kevés folyadék maradt, de még mindig használják. A kutatók ezért óvatosságra intik azokat, akik ilyen nagy kapacitású eldobható e-cigarettákat használnak. A tanulmány nem azt állítja, hogy minden egyes ilyen eszköz azonos mértékben veszélyes, de arra világosan rámutat, hogy a hosszabb használat közben megváltozhat a kémiai terhelés. Emiatt szerintük további vizsgálatokra és olyan szabályozásra lenne szükség, amely figyelembe veszi az újabb, sok ezer slukkos termékek sajátosságait is.
