Legyen bármekkora is a tárhelyed, biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb kifogysz belőle, és ez még akkor is igaz, ha rendszeresen elvégzed a digitális lomtalanítást; új adat mindig keletkezik, ezért a takarítással legfeljebb csak elodázhatod a helyzetet. A telefonok ma már 4K-ban videóznak, a játékok és szoftverek mérete óriásira nőtt, de a fotózást magasabb szinten gyakorlók is pillanatok alatt meg tudják tölteni a terabájtokat RAW fotókkal.
Tárolt adatmennyiség alapján a felhasználókat három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba - nevezzük így - a kezdők tartoznak, ők a PC-t jószerivel semmi másra nem használják, mint arra, hogy különféle felhőalapú szolgáltatásokhoz csatlakozzanak (weboldalak, levelezés, online fájltárolás, streaming stb.) vele, így helyben nem is tárolnak jelentős mennyiségű adatot. A második csoportba az átlagos felhasználókat sorolhatjuk; elsőre talán meglepő lesz, hogy személyes adataik helyigénye 100 és 500 GB között mozog. Persze ha jobban belegondolunk, akkor az 500 GB körüli határ teljesen racionális, hiszen egy új notebookba vagy új PC-be 512 GB-os vagy 1 TB-os SSD kerül, ezen kell tehát elférni. A harmadik csoportba a profik tartoznak, ők játékokkal vagy videókkal lényegében bármekkora tárhelyet képesek rövid idő alatt megtölteni.
Adatok helyben vagy a felhőben?
Ha bővíteni szeretnéd a rendelkezésre álló tárhelyet, akkor alapvetően kétféle megoldásban gondolkodhatsz: vásárolhatsz saját adattároló eszközt, vagy dönthetsz úgy, hogy benevezel valamelyik szolgáltatónál egy felhőtárhelyre. Mind a két megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, ezért egyikre sem mondhatjuk, hogy egyértelműen jobb a másiknál - főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy más igényei vannak valakinek, aki sokat játszik, és ezért fogyott ki a tárhelyből, valamint annak, aki a családi fotókat szeretné biztonságos helyen tárolni.
HDD: árbajnok kompromisszumokkal
Ha helyben szeretnéd tárolni az adatokat, akkor alapvetően egy HDD jöhet szóba, egész egyszerűen azért, mert a fajlagos ára a merevlemezeknek még mindig jóval kedvezőbb, mint az SSD-ké. És ez természetesen még azzal együtt is igaz, hogy utóbbiak ára rettenetesen elszállt, ezért a merevlemezek is jóval többe kerülnek, mint egy-két évvel korábban. Hogy legyen miből kiindulni, az alábbi árakkal érdemes számolni:
- 4 TB-os HDD: 55-70 ezer forint forint
- 2 TB-os SSD: 90-110 ezer forint
Ezek az árak jóval durvábbak, mint amihez korábban hozzászokhattunk, ám ezzel együtt is igaz, hogy a normál HDD-k fajlagos költsége a legkedvezőbb, hiszen 1 TB-nyi kapacitásért kb. 15 ezer forintot kell fizetni. A HDD-k előnye emellett, hogy az információk gyorsan rendelkezésre állnak, és nem kell tartani attól sem, hogy ha esetleg akadozik az internetkapcsolat, akkor nem férünk hozzá a saját adatainkhoz.
Sokan a pozitívumok közé sorolják azt is, hogy egy merevlemeznek egyszeri bekerülési költsége van, ám ezzel érdemes óvatosan bánni: a HDD-k élettartama nem végtelen, ha biztosra szeretnél menni, akkor ötévente ajánlott a csere. Vagyis érdemes úgy számolni, hogy egy 4 TB-os HDD esetében a 60 ezer forintos bekerülési költség ötévente jelentkezik (a 60 ezer forint öt év múlva persze lehet 25 ezer vagy akár 120 ezer forint is). A merevlemezek hátránya még a sérülékenység; bár egy asztali gép esetében kevésbé valószínű, de ha egy HDD-t például ütés ér, a benne lévő mozgó alkatrészek miatt a meghibásodás és az ezzel járó adatvesztés szinte törvényszerű.
Kinek hátrány, kinek előny: a HDD-n tárolt adatokat (alapesetben) távolról nem tudod elérni. Persze vannak megoldások erre is, de ez többnyire olyan előkészülteket jelent, ami meghaladja az átlagos felhasználók ingerküszöbét.
Van azonban itt még valami, ami miatt óriási hiba egy HDD bekerülési költségét pusztán a merevlemez árával azonosítani. Ha veszel egy HDD-t, és azon tárolod a fontos információkat, akkor egy időzített bombán ülsz, hiszen a hardver meghibásodásából adódó adatvesztéssel szemben pontosan nulla védettséged van. Ahhoz, hogy a fizikai adathordozón lévő információkat valóban biztonságban tudhasd, legalább egy második HDD-re is szükség van, amire valamilyen szoftverrel tükrözöd az adatokat - ez rögtön duplázza a bekerülés költséget, de ha NAS-ban és RAID-5 tömb létrehozásában gondolkodsz, akkor a költségek tekintetében a határ a csillagos ég.
Tipp: ha HDD helyett SSD vásárlása mellett döntesz, akkor a fajlagos költség kb. négyszeres, cserébe jóval gyorsabb adatátviteli sebességre tehetsz szert, és az élettartamból adódó vagy a kisebb fizikai behatások okozta adatvesztéstől sem kell tartanod.
Felhőtárhely: kényelmes, de hosszú távon a gatyád is rámegy
A felhőalapú tárhelyeket mindenki ismeri, sőt mindenki használja is őket: iPhone-on az Apple, Androidon a Google, Windows alatt pedig a Microsoft biztosít alapszolgáltatásként 5-15 GB kapacitást saját felhőjében. Ez a kapacitás persze nem sok mindenre elég, így ha komolyan számolsz ezzel a megoldással, akkor előfizetést kell vásárolnod. Kizárólag a három fenti szolgáltató kínálatára fókuszálva az alábbi árakkal találhatod szembe magad.
Apple
- 50 GB: 399 forint/hónap
- 200 GB: 1290 forint/hónap
- 2 TB: 4190 forint/hónap
- 100 GB: 690 forint/hónap
- 200 GB: 1090 forint/hónap
- 400 GB: 1890 forint/hónap (+AI)
- 2 TB: 3590 forint/hónap (+AI)
- 5 TB: 8790 forint/hónap (+AI)
Microsoft
- 100 GB: 539 forint/hónap
- 1 TB: 3549 forint/hónap (+AI +Office 365)
- 6×1 TB: 4649 forint/hónap (+AI +Office 365)
Ha nem havonta, hanem évente fizetnél, akkor a fenti árak tízszeresével kell számolnod. Mivel a három szolgáltatónál a csomagokban foglalt kapacitás eltérő, ezért nem túl egyszerű összehasonlítani az árakat, de nézhetjük a dolgot úgy is, hogy sokféle lehetőség közül választhatod ki magadnak azt, ami a leginkább szimpatikus, ráadásul indulhatsz kisebb csomaggal is, és csak akkor kell váltanod, amikor kifutsz a rendelkezésre álló helyből.
Mindenesetre egy 60 ezer forintba kerülő, 4 TB-os HDD árából az Apple-nél 2 TB kapacitást vásárolhatsz másfél évre, a Microsoftnál pedig 1 TB tárhelyet közel két évre - utóbbi esetben ráadásul nemcsak a tárhely üti a markodat, hanem az Office 365-öt is használhatod. A Google-nél éppen most változtak a csomagok, az emelt szintű Gemini támogatást nyújtó AI Plus csomag 2 TB kapacitást ad, szintén közel két évig.
Egyes szolgáltatóknál találsz olyan csomagot is, amely egyszeri díjért cserébe örökös tárhelyet ad; ebben a konfigurációban 2 TB ára kb. 400 dollár, azaz 120 ezer forint - ez a havidíjas konstrukciókhoz képest jobb ajánlat, de továbbra sem versenyképes egy HDD vagy egy SSD árával. Ráadásul mindig ott van az a bizonytalanság is, hogy ki tudja, meglesz-e még az adott szolgáltató 5 év múlva is?
A felhőtárhelyek előnye az eszközfüggetlen működés. Internetkapcsolatra persze szükség van, viszont az adatok rendelkezésre állnak PC-n, notebookon, telefonon vagy akár a világ másik végén egy véletlenszerűen kiválasztott PC-n is. Ráadásul megoldott az eszközök közötti szinkronizáció is, így például egy dokumentumnak mindig a legfrissebb változatával dolgozhatsz, függetlenül attól, hogy melyik eszköz elé ülsz le. További előny még, hogy a nagy tárhelyszolgáltatók elég jól bebiztosítják magukat hardvermeghibásodás ellen, így szinte kizárt, hogy adatvesztést szenvedj el.
Viszont a felhő sem mindenható; ha az információkat jellemzően csak a felhőben tárolod, akkor például számolni kell azzal, hogy akár csak egy 20-30 MB-os fotó megnyitása, (a korlátos feltöltési sebesség miatt) később pedig a mentése is lassúbb folyamat. Az internetkapcsolat pedig feltétel; ha nincs net, nincsenek adatok sem!
A legnagyobb csapda viszont mégis az, hogy nagyon könnyű a csomagokban ragadni; ráadásul a legtöbben a havi előfizetést választják, így fel sem tűnik, hogy a rendszeresen kicsengetett pár ezer forintokból két-három év alatt simán összegyűlik egy kisebb vagyon. És a kezed is meg van kötve: ha a szolgáltató árat emel, akkor kénytelen vagy benyelni. Legalábbis a tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók túlnyomó többsége inkább ezt választja, mint azt, hogy az összes adatát átköltöztetné egy másik cég szervereire.
Egy biztos: a felhő alapú adattárolás, azonos kapacitást feltételezve, 12-18 hónap elteltével már drágább, mint saját adathordozó megvásárlása.
Felhő esetén fontos lehet még az adatvédelem kérdése is; ha biztosra szeretnél menni a tekintetben, hogy rajtad kívül senki más ne lássa az információkat, kliensoldali titkosítást kell alkalmaznod például a Cryptomator segítségével. Ez már csak azért is fontos, mert így elkerülhető annak a veszélye, hogy az online szolgáltatók saját kereső algoritmusai jogvédett vagy törvénybe ütköző tartalmat azonosítsanak - ami a tárhely azonnali blokkolásával járhat.
Melyiket válaszd?
A saját merevlemez (vagy SSD) ajánlott akkor, ha 2 TB-nál nagyobb kapacitásra van szükséged, ha játszol, és akkor is, ha gyakran dolgozol nagy méretű fájlokkal (például fotók és videók szerkesztése). Ötéves távlatban mindenképpen olcsóbban jössz ki - de ne feledkezz meg arról sem, hogy a meghibásodásból adódó adatvesztéssel szemben neked kell védekezned!
A felhőalapú adattárolás akkor előnyös, ha jellemző rád, hogy több eszközön is dolgozol ugyanazokkal az adatokkal, főleg akkor, ha ez dokumentumok, esetleg fotók kezelését jelenti, valamint akkor is, ha nem szeretnél bajlódni a biztonság kérdésével.
A legjobb stratégia viszont az, ha hibrid megoldásban gondolkodsz; a mai árszinteket figyelembe véve az otthoni gépbe egy 2-4 TB-os HDD-t javaslunk, mellé pedig 100-200 GB-os online tárhelyet. Így a nagy méretű fájlokat tudod helyben tárolni, a dokumentumokat, friss fényképeket pedig őrizheted a felhőben, hogy minden eszközről el tudd érni azokat. Megpróbálhatsz beférni a szolgáltatók 5-15 GB-os ingyenes csomagjaiba is, de ha belefér a költségvetésbe egy kisebb havidíj, akkor egy 100 GB-os csomaggal azért jársz jobban, mert ez bőven elegendő kapacitást nyújt ahhoz is, hogy minden fontos adatodról legyen biztonsági mentésed - ha jól sáfárkodsz, rögtön a 3-2-1 szabálynak megfelelő struktúrában.
Tipp: ha NAS-t használsz, akkor a hibrid stratégiát megvalósíthatod saját hatáskörben is úgy, hogy te magad hozol létre saját felhőszolgáltatást az adatok szinkronizálására. Ebben az esetben viszont - az adatbiztonságot szem előtt tartva - RAID 1 vagy RAID 5 tömböt használj!
Összegzés
A saját HDD-nek és a felhőalapú adattárolásnak is megvannak a maga előnyei, választani pedig attól függően tudsz, hogy elsősorban a nagy tárhely, az alacsony költségszint, az adatbiztonság vagy több eszközös kényelmes hozzáférés a legfontosabb számodra. Mint mindig, a legjobb megoldást valahol középen kell keresnünk, ezért a legjobban akkor jársz, ha a két opciót egymás mellett használod úgy, hogy okosan beosztod, melyik adat melyik tárolón ideális.
