A mesterséges intelligencia fizikai világba való belépése egyre közelebbinek tűnik. Számos nagy cég dolgozik a humanoid robotok fejlesztésék, már van robotboksz is, az Anthropic kutatói pedig nemrégiben egy olyan kísérletet végeztek, amelyben a Claude nevű nyelvi modell egy robotkutyát, a Unitree Go2-t programozta be. A Project Fetch nevű tanulmányban két, robotikában járatlan kutatócsoport kapta feladatul, hogy a négylábú robotot különböző tevékenységekre bírja. Az egyik csapat Claude segítségével dolgozott, a másik pedig önállóan írt kódot. Az eredmények szerint a Claude-dal dolgozó csoport gyorsabban és hatékonyabban teljesített bizonyos feladatokat - például sikerült a robotot rávenniük, hogy sétáljon és megtaláljon egy strandlabdát, amit a másik csapat nem tudott megoldani.
A kísérlet azt mutatta, hogy a modern nyelvi modellek nemcsak szöveget és kódot tudnak generálni, hanem egyre inkább képesek valós rendszerek irányítására is. Logan Graham, az Anthropic kockázatokat vizsgáló "red team" tagja szerint ez a következő nagy lépés az MI fejlődésében:
"A modellek hamarosan nemcsak értelmezni, hanem bealakítani is képesek lesznek a körülöttük lévő világot."
Bár a jelenlegi rendszerek még nem tudják teljesen átvenni az irányítást a robotok felett, a kutatók szerint a jövőben ez megváltozhat, és az MI "testet ölthet" a fizikai térben.
A projekt ugyanakkor etikai és biztonsági kérdéseket is felvet. Egyes szakértők, köztük George Pappas, a Pennsylvaniai Egyetem informatikusa, arra figyelmeztetnek, hogy az MI-vezérelt robotok használata növeli a hibák és visszaélések kockázatát. Pappas csapata egy "RoboGuard" nevű rendszert fejlesztett, amely korlátozza, hogyan utasíthatja az MI a robotokat. Míg egyes kutatók a hatékonyság és az innováció lehetőségét látják az ilyen kísérletekben, mások attól tartanak, hogy az intelligens robotok elterjedésével a mesterséges intelligencia valóban "kiléphet" a digitális világból - és ezzel új korszak kezdődhet az ember-gép kapcsolatok történetében.
