Július 7-től újabb fontos lépcsőhöz ér az Európai Unió autóbiztonsági szabályozása: az újonnan forgalomba kerülő autóknál egyre több olyan vezetéstámogató rendszer válik kötelezővé, amelynek célja a balesetek megelőzése. Fontos pontosítani, hogy nem friss, most meghozott döntésről van szó, hanem a 2019-ben elfogadott általános járműbiztonsági rendelet fokozatos bevezetéséről. Az EU célja, hogy az új autók ne csak ütközéskor védjék jobban az utasokat, hanem már a veszélyes helyzetek kialakulását is próbálják megelőzni. Az egyik látványosabb rendszer a vészfékezésjelző. Ez akkor lép működésbe, ha az autó nagyobb sebességnél hirtelen lassít, és fényjelzéssel figyelmezteti a mögötte haladókat arra, hogy az előtte lévő jármű váratlanul nagyot fékezett. A német közlekedési minisztérium összefoglalója szerint a rendszer 50 km/óra felett, nagyon erős lassításnál vagy az ABS működésbe lépésekor aktiválódik, és a hátsó féklámpák vagy irányjelzők villogtatásával hívja fel a figyelmet a veszélyre. Ennek legfontosabb célja a ráfutásos balesetek számának csökkentése.
A másik, jóval vitatottabb újdonság az Advanced Driver Distraction Warning, vagyis az ADDW. Ez a rendszer azt figyeli, hogy a sofőr mennyire figyel az útra, és figyelmeztet, ha túl hosszú ideig nem előre néz. A technológia kamerákkal és érzékelőkkel követi a vezető fejének helyzetét, tekintetét és figyelmi állapotát, majd hanggal vagy vizuális jelzéssel szól, ha úgy érzékeli, hogy a sofőr elkalandozott. A 2023/2590-es uniós technikai szabályok alapján az ADDW új típusokra már 2024 júliusától vonatkozik, minden új jármű esetében pedig 2026. július 7-től lesz kötelező.
Papíron ez teljesen érthető irány, hiszen a figyelmetlenség és a telefonhasználat évek óta az egyik legnagyobb közúti kockázat. A gyakorlatban viszont sok autós már most tart attól, hogy a rendszerek túlságosan érzékenyek lesznek. Több jelenlegi modellben is előfordul, hogy az autó akkor is figyelmeztet, ha a vezető csak röviden lenéz a középkonzolra, ellenőrzi a tükröt, vagy a válla fölött nézi meg a forgalmat. A jó rendszer ilyenkor segít, a rosszul hangolt viszont könnyen idegesítő utastárssá válhat.
A vita tehát nem arról szól, hogy szükség van-e biztonságosabb autókra. Arra nyilván szükség van. A kérdés inkább az, hogy ezek a rendszerek mennyire lesznek pontosak, mennyire lehet majd velük együtt élni, és mennyire tudják megkülönböztetni a valódi figyelmetlenséget a normális vezetői mozdulatoktól. Egy autóban ugyanis nemcsak előre kell nézni, hanem tükröt ellenőrizni, navigációra pillantani, forgalmi helyzetet felmérni és néha gyors döntéseket hozni. Az EU szabályozása egyértelműen abba az irányba tolja az autóipart, hogy a járművek egyre aktívabban avatkozzanak be a vezetésbe, vagy legalábbis egyre gyakrabban figyelmeztessenek. Ez hosszú távon csökkentheti a balesetek számát, de az átmeneti időszak biztosan nem lesz teljesen súrlódásmentes. Júliustól az új autók már nemcsak gyorsabbak, kényelmesebbek és okosabbak lesznek, hanem sokkal éberebbek is. És néha talán kicsit idegesítőbbek.
