Kínában már nem pusztán internetes töltőanyagként tekintenek a mesterséges intelligenciával készített videókra, a helyi önkormányzatok effektíve versenyeznek azért, hogy magukhoz vonzzák a stúdiókat és a fejlesztőcégeket.
A Reuters beszámolója szerint támogatott számítási kapacitás, olcsó helyiségek és közvetlen pénzügyi segítség is vár azokra, akik mennének és valószínűleg működni is fog, mert az elektromos autóknál és a napelemeknél is ugyanez volt az iparfejlesztési módszer. És látjuk, hogy mi történt.
A kínai állami CCTV adatai szerint 2026 első felében az AI-jal készülő rövid sorozatok percenkénti költsége 5000 jüanról néhány száz jüanra csökkent, tehát körülbelül 240 ezer forintról néhány tízezer forintra.
Sanghaj számítási erőforrásokat és felhőben elérhető modelleket kínál a rövid sorozatok készítőinek, Peking pedig egy 12,4 milliárd forintos audiovizuális technológiai alapot hozott létre. Az eszközök között ott van a ByteDance Seedance rendszere is, amellyel Neill Blomkamp már zombis rövidfilmet is készít.
A DataEye szerint az első fél évben 221 900 új AI-sorozat jelent meg a Douyinon, de ezekből mindössze 1055 lépte át a százmilliós megtekintést.
Közben nagy mozis produkciók is készülnek, a Sanxingdui: Future Memories című sci-fi például már megkapta a kínai hatóság nyilvános vetítési engedélyét. A szakmában viszont nincs nagy egyetértés, a helyi színészek a képmásuk felhasználása miatt aggódnak, de a nézők sem maradéktalanul elégedettek, és a nyugati AI slopokhoz hasonlóan plagizálásra és ismétlődő tartalmakra panaszkodnak.
Forrás: Reuters
