Szembefordult az amerikai kormány az egyik legnagyobb, mesterséges intelligenciával foglalkozó techcéggel. Donald Trump felszólította a szövetségi ügynökségeket, hogy azonnali hatállyal kezdjék meg az Anthropic Claude rendszerének kivezetését. A döntés hátterében az áll, hogy a vállalat megtagadta a Védelmi Minisztérium kérését, és nem hajlandó engedélyezni, hogy technológiáját tömeges belföldi megfigyelésre vagy teljesen autonóm fegyverrendszerekben használják fel.
Az elnök a saját közösségi platformján, a Truth Socialön jelentette be, hogy utasítja a kormányzati szerveket az Anthropic eszközeinek azonnali leállítására, miközben a céget radikális baloldali, woke vállalatként bélyegezte meg. A tervek szerint a kivonás hat hónap alatt zajlana le olyan kulcsszereplőknél is, mint a Pentagon.
A Claude jelenleg az amerikai hadsereg egyik legszélesebb körben alkalmazott AI-rendszere, még minősített környezetben is használják. A Trump-adminisztráció ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy a technológiát bármilyen törvényes célra be lehessen vetni. Az Anthropic viszont ragaszkodott a szerződésben rögzített kitételekhez, amelyek tiltják a tömeges amerikai megfigyelést, illetve az emberi beavatkozás nélküli, támadó jellegű autonóm fegyverrendszerekben történő alkalmazást.
Pete Hegseth védelmi miniszter a hét elején ultimátumot adott a vállalatnak, hogy engedélyezze a Pentagon számára a szélesebb körű felhasználást, ellenkező esetben ritkán alkalmazott jogi eszközökkel kényszerítik ki az együttműködését, esetleg ellátási láncbeli kockázatként bélyegzik meg a céget, ami gyakorlatilag kizárná a kormányzati és hadiipari megrendelésekből. A határidő péntek volt, de az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei egyértelművé tette, hogy a vállalat jó lelkiismerettel nem tud engedni a kérésnek.
Amodei arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályi környezet nem tart lépést a technológia fejlődésével. Bár az amerikai kormány már most is képes különféle, egyenként ártalmatlannak tűnő adatokat - például böngészési előzményeket vagy mozgási mintákat - megvásárolni, egy nagy teljesítményű AI-rendszer ezeket képes lehet automatizáltan, tömeges méretekben összekapcsolni, és így részletes képet alkotni bárki életéről. Ez a lehetőség szerinte minőségileg új szintre emelné az állami megfigyelést.
Jogászok szerint a vita a technológiai kérdéseken felül szerződésjogi kérdéseket is felvet. Michael Pastor, a New York Law School technológiai jogi programjainak dékánja úgy véli, teljesen indokolt, hogy az Anthropic tisztázni akarja, mit is jelent pontosan a törvényes cél kitétel, különösen, ha a Pentagon nem hajlandó egyértelműen kizárni a tömeges belföldi megfigyelést.
A hadsereg számára elérhető alternatívák között ott vannak az OpenAI, a Google vagy Elon Musk xAI vállalatának megoldásai is. A Wall Street Journal értesülései szerint Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója belső körlevélben hangsúlyozta, hogy cégük hasonló vörös vonalakat húz, vagyis nem támogatja a tömeges belföldi megfigyelést és az autonóm támadó fegyverrendszereket. A Google és az OpenAI dolgozói közben petícióban szólították fel saját vállalataikat, hogy álljanak ki az Anthropic mellett, mert szerintük a Pentagon stratégiája a megosztás, abban bízva, hogy valamelyik szereplő végül enged.
A mesterséges intelligencia néhány év alatt kulcsszereplővé vált a kormányzati és katonai alkalmazásokban, miközben a szabályozás és a felügyelet látványosan lemaradt a technológia fejlődése mögött. A mostani konfliktus precedenst teremthet arra nézve, milyen mozgásterük marad a techcégeknek, ha a kormányzati elvárások és az általuk vállalt etikai korlátok ütköznek. Ha az Anthropic engedne, az Pastor szerint Pandóra szelencéjét nyithatná ki, amely után a Claude felhasználási köre nehezen kontrollálható irányba bővülhetne.