Bár a mesterséges intelligencia gyors ütemben terjed a munkahelyeken, a 2023-2024-es dániai adatok alapján a termelékenységre és a bérekre gyakorolt hatása eddig minimális. Egy új közgazdasági tanulmány szerint a generatív nyelvi modellek (például a ChatGPT) valóban képesek időt megtakarítani, de ezeket az előnyöket sokszor ellensúlyozza az a többletfeladat, amit maguk után vonnak. A Chicagói Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatói 25 ezer munkavállaló és 7 ezer munkahely adatait vizsgálták meg, különös tekintettel azokra a munkakörökre, amelyeket gyakran fenyeget az automatizáció: könyvelők, szoftverfejlesztők, ügyfélszolgálatosok, tanárok és hasonlók.
Bár a chatbotokat széles körben (gyakran vállalati ösztönzésre) bevezették, a tanulmány szerint a keresetekre és a munkaórákra gyakorolt hatás statisztikailag nem kimutatható, és még 1%-nál nagyobb átlagos hatás is kizárható az adatok alapján. Az egyik érdekesség, hogy a chatbotok bár sokaknak időt spóroltak, a dolgozók 8,4%-ának új feladatokat is generáltak. Például tanároknak most már figyelniük kell, használt-e a diák mesterséges intelligenciát a beadandóban, másoknak pedig az AI által generált szövegeket kell lektorálniuk, vagy hatékony parancsokat (promptokat) kell megfogalmazniuk a jobb eredmények érdekében.
A tényleges időmegtakarítás szerény: átlagosan csupán a heti munkaidő 2,8%-át jelentette, vagyis körülbelül egy órát. Még ennél is beszédesebb, hogy a megtakarított idő alig néhány százaléka (3-7%) jelent meg tényleges béremelkedésként a dolgozók számára. Ez a kép éles kontrasztban áll más, irányított kísérletek eredményeivel, ahol 15%-os termelékenységnövekedést mértek generatív AI segítségével. A különbség valószínűleg abból adódik, hogy a legtöbb kísérlet ideálisan AI-kompatibilis feladatokat tesztel, míg a való élet jóval összetettebb, sok olyan munkafolyamattal, amit az MI még nem tud kiváltani.
A kutatók is hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények az AI bevezetésének nagyon korai szakaszát mutatják. Az igazi gazdasági hatások, beleértve a hosszabb távú bérváltozásokat és szervezeti átalakulásokat, valószínűleg csak évek múlva lesznek igazán láthatók. Emellett a tanulmány dán adatokra épül, így nem biztos, hogy más országokra vagy például a kreatív szabadúszókra is érvényes következtetéseket lehet levonni belőle.
Mindezek ellenére a tanulmány fontos valóságellenőrzés az AI-körüli hype közepette: hiába a technológiai áttörés, az automatizáció nem mindig jelent automatikusan kevesebb munkát, gyakran csak másféle munkát hoz létre.