Szigorúbb szabályokat sürget az Európai Parlament a közösségi oldalak fiatal felhasználóinak védelmére. A képviselők szeptember 17-én 395 igen, 136 nem és 80 tartózkodás mellett fogadták el azt az állásfoglalást, amely többek között a függőséget erősítő platformfunkciók korlátozását, átláthatóbb ajánlóalgoritmusokat és a fiataloknak szánt külön működési mód bevezetését szorgalmazza. Az elfogadott dokumentum önmagában nem jogszabály, így közvetlenül nem vezet új tiltásokhoz vagy kötelezettségekhez.
Az EP szerint a közösségi oldalaknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy a gyerekeket és fiatalokat ne érjék káros vagy manipulatív tartalmak, illetve csökkenjen a függőséget kialakító funkciók hatása. A képviselők olyan korellenőrzési megoldásokat támogatnak, amelyekhez nem szükséges a felhasználók személyes adatainak begyűjtése vagy tárolása, a fiatalok számára pedig olyan üzemmódot szeretnének, amelyben nem jelennek meg célzott hirdetések.
Az állásfoglalás az ajánlórendszerek működését is átláthatóbbá tenné, és szigorúbban kezelné az úgynevezett addiktív dizájnt, vagyis azokat a megoldásokat, amelyek célja, hogy a felhasználó minél tovább maradjon az alkalmazásban. Az EP emellett nagyobb átláthatóságot várna el az AI-modellek betanításánál, valamint fellépne az olyan, beleegyezés nélkül AI-jal létrehozott szexuális képek és videók ellen is, amelyek valódi személyeket ábrázolnak.
Az influenszerekre is új szabályok jöhetnének. Az EP arra kérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy a hivatásos tartalomkészítők szolgáltatásai bekerüljenek-e az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós szabályozás hatálya alá. A képviselők szerint az influenszerekre a médiaszolgáltatókhoz hasonló reklámátláthatósági kötelezettségeknek kellene vonatkozniuk, a szponzorált tartalmakat pedig egyértelműen jelezni kellene. Uniós magatartási kódexet is kidolgoztatnának az influenszerek, ügynökségek és platformok számára.
A szavazás időzítése azért is fontos, mert az Európai Bizottság néhány órával korábban ismertette saját, kiskorúak online védelméről szóló jogszabálytervezetét. Ebben 13 éves alsó korhatárt javasolnak a közösségi médiára, 13 és 15 év között pedig csak szülői felügyelettel működő, korlátozott "miniprofilokat" engedélyeznének. Ezek napi használatát legfeljebb egy órában korlátoznák, a 15-18 éveseknek szánt szolgáltatásokat pedig eleve biztonságos beállításokkal kellene kialakítani. Ez egyelőre bizottsági javaslat: a végleges szabályokról az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő EU Tanácsának még meg kell állapodnia.
A két dokumentum tehát nem ugyanaz: az EP most elfogadott szövege politikai állásfoglalás, míg a Bizottság javaslata tényleges uniós jogszabály alapja lehet. Az EP döntése ugyanakkor jelzi, milyen irányba vinné a parlament a következő tárgyalásokat a fiatalok közösségimédia-használatának szabályozásáról.
