Mindenkit sújt a hihetetlen mértékű, abszolút irreális áremelkedés a PC-k világában, ezért nem is lehetne aktuálisabb jelen cikkünk, amelyben olyan komponenseket, eszközöket mutatunk be nektek, amelyek szédítő sebességgel vesztik el értéküket. Ezek az eszközök már megvételük pillanatában is kompromisszumos megoldást kínálnak, ami önmagában még nem lenne akkora gond, tekintve, hogy nem mindenki tud a végtelenségig nyújtózkodni, ha az anyagi részről van szó. A gond az, hogy ez a szintű kompromisszum nem indokolt a magas árak fényében, ráadásul már az első pillanattól kezdve megkeseríti majd az életedet a rosszul megválasztott komponens, később pedig nagyon drága lesz a rossz döntés kijavítása.
Sajnos a gyártók és kereskedők semmit sem tesznek azért, hogy a pocsék választásokról eltereljék a figyelmet, netán kivezessék őket a kínálatból. Ezeken az eszközökön általában nagy árrésük van, és ezekkel ki tudják használni, hogy a PC-építők jelentős része kétségbe esve igyekszik megtalálni a piacon a még épp megfizethető komponenseket.
Nem azt mondjuk, hogy a megoldás az, ha mindenből a legdrágábbat választod, sőt - sokszor a kerülendő hardverek épp, hogy a felső kategóriából kerülnek ki (igen, itt például a GeForce RTX 5090-re gondolunk). Ha alaposan utánaolvasol, meghatározod a számodra legfontosabb paramétereket és kellően türelmes vagy kivárni a megfelelő pillanatot, akkor még ebben a vérzivataros időszakban is lehet nem túl rossz vételt csinálni a PC-s komponensek piacán. Szándékosan nem írtunk "jó vételt", mert ez ma ritka, mint a fehér holló, és azok általában inkább átverések.
Cikkünkben 5+1 termékkategóriát gyűjtöttünk össze, amelyeknél megmutatjuk, mely paraméterek láttán érdemes hátraarcot csinálni, és elindulni a másik irányba a keresgéléssel.
Filléres tápegységek
Hiába jártak már pórul rengetegen, hiába figyelmeztet a szaksajtó, még mindig nagyon sokan gondolják azt, hogy PC-s tápegységből bőven elég a legolcsóbbat megvenni. Mivel külsőre, sőt, működésre is unalmas komponens, a géped sem lesz gyorsabb tőle, minek sok pénzt költeni rá? Sőt, miután a mai házak jelentős része kétkamrás, még a gyártó márkajelzése, vagy dizájneleme sem látszik.
Ha ilyen olcsó, akár noname tápegységet veszel, az elején azt gondolhatod, nagyot spóroltál, az összes figyelmeztetés csak károgás volt és biztosan a nagyobb márkák gyártói fizették le a szakértőket. A géped elindul, a Windows települ, minden rendben van. Akkor mégis mi a gond?
Az olcsó tápegységeknél a jelszint egyáltalában nem garantált, vagyis akár a fogyasztó oldalán történő hirtelen megnövekedő teljesítményfelvétel hatására instabillá válhatnak a jelszintek, ami azonnali fagyást hozhat magával. Emellett a hatékonyság is pocsék, hiszen olcsó alkatrészek, nem megfelelően megtervezett áramkör gondoskodik a feszültségszintekről és a teljesítményről. Abszolút elképzelhető, hogy a 400-500 wattosnak feliratozott tápegység valójában jó, ha 250-300 Wattot le tud adni, miközben a felveszi a címkén szereplő teljesítményt. Ez utóbbi ilyenkor hulladékhőként és egyéb, felesleges veszteségként jelentkezik. Az állandóan magasabb hőmérséklet a pocsék alkatrészeket is hamarabb tönkre teszi, a filléres ventilátor pedig nagyon hamar csapágyassá válik és egyre zajosabban egyre rosszabb hatásfokkal hűt.
Ha igazán névtelen és rossz tápegységet fogtál ki, lehet, hogy megúsztad egy pizza árából a tápvásárlást, viszont sajnos még 2026-ban is előfordulhat, hogy néhány biztonsági áramkör nem működik megfelelően, vagy egyáltalán sehogy - szigorú EU-szabályozás ide vagy oda. Vagyis például egy közepesnél nagyobb áramingadozás az elektromos hálózatban olyan galibát okoz a tápegységnek, amitől a védelmi rendszere feladja a harcot, és legrosszabb esetben nem csupán a tápegység ég le, vagy kapcsol le, hanem ezt az ingadozást, tüskét átadja a szekunder oldalra is, ahol nem más van, mint a drága számítógéped komponensei. Ilyenkor egy pillanat alatt betölti a szobát az égett NYÁK-lap és kipukkant kondenzátor szaga ("amperszag"), és már csak abban reménykedhetsz, hogy csupán az alaplapod és videókártyád égett le, az adattárolódon még ott vannak a fájljaid.
Tipp: Hiába unalmas kocka a tápegység, nagyon fontos komponens. PC-építésnél használj fogyasztási kalkulátort, számolj nagyobb tápegységgel, ha hamarosan például erősebb VGA-ra tervezel váltani, és mindenképpen ellenőrizd vásárlás előtt a kiszemelt modell hatékonyságát, biztonsági áramköreit, a gyártó és az adott modell értékelését satöbbi.
Kompakt AiO folyadékhűtések
A gyárilag előre összeszerelt folyadékhűtések kezdetben úri murinak számítottak, ám viszonylag hamar eljutottunk oda, hogy ezek ma már megfizethető, adott esetben a felső kategóriás léghűtéseknél olcsóbb megoldások, amelyek ráadásul még jól is néznek ki. Az All in One folyadékhűtések alapkoncepciója, hogy a CPU-ra szerelendő blokkban ott a keringetőszivattyú, a hűtőfolyadék pedig egy távolabb lévő, óriási hűtőfelületet kínáló radiátorba szállítja a meleget, hogy ott több ventilátor lehűtse, ezáltal alacsonyan tartva az akár tuningolt processzor hőmérsékletét.
Ezzel eddig nincs is nagy gond, a 360, 280 és 240 mm hosszú radiátorokkal szerelt AiO-hűtések képesek akár a léghűtéseknél is hatékonyabb működésre, és a nagy hőtermelésű processzorokat is kordában tudják tartani. Persze ha itt is spórolsz, akkor számolnod kell a rosszabb hatékonysággal, a nagyobb és nehezebben szerelhető CPU-blokkal, valamint a zajosabb szivattyúval.
Annak viszont tényleg semmi értelmét nem látjuk, hogy normál microATX vagy midiATX PC-házba valaki 120 mm-es AiO hűtést szereljen. Ez olyan, kompakt, gyárilag készre szerelt folyadékhűtés, ahol a radiátor 120 mm hosszú és azt egyetlen 120 mm átmérőjű ventilátor fújja. Merthogy ez pontosan akkora hűtőfelületet ad, mint egy normál torony CPU-léghűtés, miközben sokkal több hátránnyal jár. A csöveket el kell vezetni, a szivattyú zajával számolni kell, a szerelés nehezebb, a házban több helyet foglal a hűtés, ráadásul semmi sem garantálja, hogy hatékonyabb lesz, mint egy átlagos torony CPU-hűtő. A gyakorlat pontosan azt mutatja, hogy nem is hatékonyabbak ezek a megoldások, ezért ha teheted, ezeket a hűtéseket inkább kerüld el. Ahol mégis lehet értelme a 120 mm-es AiO-nak, azok az egyedi kialakítású, kompakt, de erős mini PC-k, ahol csak ilyen trükkökkel lehet a nagy hőtermelésű CPU-ról messzire elvezetni a hőt.
Tipp: Egy, a processzorod hőtermelési indexénél nagyobb hűtési teljesítményre képes, torony-kialakítású CPU-hűtő tökéletesen megfelelő a mai processzorok többségére. Ha tuningolni vágysz, vagy fontos a látványos kialakítás, akkor viszont olyan AiO-t válassz, ami csendes szivattyúval szerelt, lehetőleg programozható RGB-s, hatékony és legalább 280 mm-es radiátort használ. A legnépszerűbb ilyen AiO-hűtések CPU-blokkjain még LCD-kijelzőt is találsz, amin szinte bármit megjeleníthetsz, és ez nagyon látványos tud lenni.
Kis kapacitású SSD-k
Az SSD-ket, mint a PC-k titkos hozzávalóját mutatták be a felhasználóknak, és ez igaznak is bizonyult. Semmiféle extra hardverátalakítás, speciális szoftver nem kellett, csak egy szimpla hardvercsere, egy rendszer-átköltöztetés (vagy újratelepítés) és Windowsod, minden programod máris sokkal gyorsabban futott. Gyorsultak az irodai programok, a böngészők és rengeteget a játékok, a videóvágás stb.
Nem is csoda, hogy hamar óriási siker lett a félvezetőalapú adattárolás, ám egy bökkenőt a mai napig nem sikerült megnyugtatóan orvosolni:
ez az örökké szűkös kapacitás.
A kezdetben 30-60 GB-os Solid State Drive-okat viszonylag hamar követték az elérhető árú 120 GB-os modellek, majd a 240-256 GB-os példányok, ám a következő ugrás már többe került. Ha odafigyelsz, nem telepítesz felesleges programokat, a legtöbb fájlodat másodlagos HDD-n, vagy felhőben tárolod, akkor 120-240 GB-os SSD-n el lehet férni, de ha már erre dolgozol, képeket mentesz, hamar elfogy a szabad hely. A Windows 11 sem olyan takarékos, mint a Windows 10 volt, és sajnos ez nem csupán azt jelenti, hogy folyton pirosan villog a "Megtelt a lemez" felirat.
Van egy olyan kellemetlen tulajdonsága az SSD-knek, hogy amint a szabad tárhely aránya eléri a kritikus, 25-15% alatti szintet, kisebb-nagyobb sebességbeli gondok jelentkeznek. Először 5-10%-ot lassul az írás, majd ehhez csapódik a lassuló olvasási tempó is. A helyzet akkor romlik látványosan, ha már csupán 10%, vagy kevesebb tárhely van szabadon. Ekkor a NAND flash chipek celláinak működését biztosító rutinok már nem tudnak optimálisan működni. Ilyen a garbage collection és az over-provisioning, amik azt garantálnák, hogy a cellák teljesen üresek legyenek és teljes sebességgel lehessen írni, olvasni őket.
Innen már könnyű belátni, hogy egy 120-240 GB-os SSD esetében (a 30-60 GB-os modellekről nem is beszélve) ez a telítettségi arány pillanatok alatt eljön, pláne akkor, ha Windows 11-et használsz és/vagy játszol is. Vagyis lehet, hogy észszerű spórolásnak tűnik 120 GB-os SSD-vel irodai/általános gépet építeni, de hamar nagyon meg fogod bánni a spórolást.
Tipp: Bár kezdetben pazarlásnak, és felesleges költekezésnek tűnhet, érdemes egy alapszintű gépnél is eggyel nagyobb SSD-t választani. Tekintve, hogy az árak jelenleg felhasználóbarátnak semmiképp sem tekinthetők, legyen 240-256 GB a beugró és 480-512 GB-os SSD az általános. Ha hosszú távra tervezel, 1 TB alá ne add, ha pedig játszol, sok programot használsz, 2 TB az ideális. Nagy méretű fájlokkal dolgozol? Akkor érdemes másodlagos HDD-t is beszerezni, bár tisztában vagyunk vele, hogy jelenleg ezeket is aranyárban mérik.
Belépő szintű chipkészletek, alaplapok
Mindenki a RAM-ok, SSD-k, videókártyák brutális drágulása miatt kesereg, pedig az alaplapok sem maradtak olyan barátságos árszinteken, mint 10-15 évvel ezelőtt. Sőt, ez az áremelkedési trend már évekkel ezelőtt elindult, így ma már odáig jutottunk, hogy a legegyszerűbb chipkészletekre épített alaplapokért is 30-40 ezer forintot kérnek. Pedig ezeknek a középső neve a nagybetűs
Fájdalmas Kompromisszum!
Itt van mindjárt példaként az A620-as chipkészlet. Az AM5-ös AMD CPU-khoz készített chipkészlet a lista alján helyezkedik el. Bár kezeli akár a vadonatúj Ryzen 7 9850X3D-t is, egy halom extráról le kell mondanod. Az ilyen alaplapoknál nincsen PCIe 5.0, be kell érned egy darab, PCIe 4.0-ás M.2 foglalattal, kevés a SATA, lassú az USB-vezérlő, gyenge az alaplapi hangkártya, a VRM modul pedig alulméretezett a csúcs CPU-k igényeihez viszonyítva.
Bár gépösszeállításkor elsőre fontosabb lesz, hogy a gép szépen hasít, később nagyon meg fogod bánni, hogy spóroltál az alaplapon, és a soron következő gépfejlesztésnél talán ezt is kénytelen leszel cserélni.
Tipp: Az alaplap-kínálat óriási, és tényleg sok a felesleges extrákkal telepakolt, túlárazott modell. Ha alaposan átnézed a specifikációkat és teszteket, rábukkanhatsz arra a modellre, amin a legfontosabb alapszolgáltatások megvannak (például PCIe 5.0, több M.2 foglalat, normális VRM-, hang- és hálózatos modul stb.), de a haszontalan funkciók hiányoznak. Ehhez például AMD AM5-ös foglalat esetén érdemes egy chipkészlet-családdal feljebb lépni és a B650/E-es kínálatban körülnézni. Az A620-hoz képest a felár minimális, viszont tartósabb, hosszú távon jobb befektetés egy ilyen lap.
Egyetlen RAM-modul
A rendszermemóriához kapcsolódó tanácsokkal igyekszünk nagyon vigyázni manapság, hiszen már az is nagy szó, ha valaki talál nem 10x-esen, csak 3-4x-esen túlárazott RAM-ot újonnan épülő gépébe. Persze ilyenkor jön a kompromisszum: lehet kevésbé feszes az időzítés, nem szükséges az RGB és a nagyobb hűtőborda sem. Sokan az előnyösebb árért cserébe bevállalják az egymodulos kiépítés kompromisszumát is, vagyis nem duplacsatornás kiépítésben rakják össze konfigurációjukat.
Ezen pár ezer forintot biztosan lehet spórolni, ami manapság megbecsülendő, de ez a spórolás már az első pillanatban fájni fog. Az egycsatornás kiépítés megfojtja a modern CPU-kat, és lassabb lesz minden program, az OS és a játékok is. Ha integrált GPU-t használsz, a lassulás szívbe markolóan szörnyűséges lesz.
Tipp: Milyen egyszerű is lenne azt javasolni, hogy ragaszkodj a duplamodulos RAM kitekhez. Sajnos azonban az árkülönbség valóban óriási, ezért inkább azt tanácsoljuk, hogy akkor ragaszkodj ehhez körmöd szakadtáig, ha grafikailag intenzív feladatokra szánod integrált GPU-val szerelt számítógépedet. Ha egymodulos kiépítés mellett döntesz, a gépfejlesztési listád elejére már most vésd fel a RAM-modul megkettőzését - bár minden jel arra mutat, hogy normális áron 2027-2028 előtt nem lesz memóriamodul.
+1: 4/8 GB VRAM
A végére szintén egy érzékeny témát hagytunk, ami a jelen piaci helyzetben egyszerűen nem tartható, ezért inkább elméleti síkon értekezünk erről a botrányosan gyorsan gyengülő komponensről. Arról van szó, hogy a 4 GB-os VGA-kártyák már nem csupán lassan futtatják a modern játékokat, hanem szinte sehogyan sem. Az utóbbi években a játékok VRAM-éhsége igencsak megnőtt, így nagyon gyorsan elérte a végzet a 4, majd nem sokkal ezután a 8 GB-os modelleket is.
Ez egy normális piaci környezetben nem lenne gond, azonban 2026-ban borzalmas állapotok uralkodnak, és már az is nagy szó, ha valakinek telik 8 GB-os modern VGA-kártyára. Pedig hiába az AI-alapú felskálázás és képélesítés, a képkocka-generálás, a 8 GB VRAM kevés, és ez akadozásban, mikro-megtorpanásokban, szaggatásban fog jelentkezni. Lehet, hogy az átlagos sebesség elfogadható lesz, de az 1%-os teljesítményszint brutálisan beesik. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan pillanatok a játék folyamán, amikor az amúgy élvezhető 60-70 fps pár képkocka, másodperc erejéig beesik 10 fps alá. Ilyenkor megakad, ugrik a célkereszt, szétesik, "lefagyogat" a kép, élvezhetetlenné válik a szórakozás. Sajnos vannak olyan játékok, ahol már a részletesség és felbontás további butítása sem segít túl sokat.
Tipp: A 12 GB VRAM-mal szerelt videókártya kéne, hogy a beugró szint legyen 2026-ban, de ez sajnos nem így van. Sőt, a GPU-gyártók a 8 GB-os modelleket tolták előtérbe, a 12-16 GB-os modelleken szédítően nagy a prémium felár - ha egyáltalán kaphatók. Ez persze valahol érthető is, a VRAM chipek is óriásit drágultak.
4 GB-os videókártyát még használtan, gombokért se vegyél, 8 GB-osat pedig csak akkor, ha előtte megbizonyosodtál róla, hogy kedvenc játékodat futtathatóvá tudod varázsolni ennyi fedélzeti memória mellett is. Sajnos nem tudjuk azt jósolni, hogy ha még kb. fél évet kibekkelsz, majd szép lassan elérhető távolságba kerülnek a 12-16 GB-os VGA kártyák - erre szinte semmi esély nincsen.
