A legtöbb embernek az agyi implantátumokról még mindig elsősorban a Neuralink és a gondolatokkal irányítható számítógépek jutnak eszébe, a technológia azonban ennél sokkal többre lehet képes. Egy amerikai longevity startup most olyan eszközt tesztelt embereken, amely nemcsak figyelheti az agydaganatok aktivitását, hanem a jövőben akár a növekedésüket is lassíthatja. A San Franciscó-i székhelyű Coherence Neuro három páciensnél próbálta ki először az új fejlesztést. Az ausztráliai Royal Melbourne Kórházban agydaganat-eltávolító műtéten áteső betegek agyába ideiglenesen ültették be az érme méretű implantátumot, amely körülbelül harminc percig maradt a helyén. A cél egyelőre nem a kezelés, hanem a biztonságosság és a működőképesség igazolása volt, mielőtt hosszabb távú klinikai vizsgálatok indulnának.
A rendszer egy SOMA agy-számítógép interfészre épül, amely képes érzékelni a daganatos szövetekre jellemző elektromos aktivitást. A vállalat elképzelése szerint a készülék nem csupán monitorozná a tumor állapotát, hanem alacsony intenzitású elektromos stimulációval be is avatkozna, hogy lassítsa vagy megakadályozza a daganat növekedését.
Az ötlet elsőre futurisztikusnak tűnhet, de a tudományos alapjai már évek óta ismertek. A kutatók régóta tudják, hogy a daganatos szövetek elektromos tulajdonságai eltérnek az egészséges sejtekétől. Egy 2019-es kutatás arra is rámutatott, hogy bizonyos agresszív agydaganatok kapcsolatokat alakítanak ki az egészséges idegsejtekkel, és ezek az elektromos kapcsolatok hozzájárulhatnak a tumor növekedéséhez. Állatkísérletekben már sikerült lassítani a folyamatot az elektromos jelek megzavarásával.
A Coherence Neuro vezérigazgatója, Ben Woodington szerint az agydaganatok bizonyos szempontból ugyanúgy elektromos eredetű problémának tekinthetők, mint az epilepszia vagy egyes neurológiai rendellenességek. Éppen ezért szerinte a célzott elektromos stimuláció a jövőben fontos fegyver lehet a kezelésükben.
Az elektromos mezőket használó daganatkezelés nem teljesen ismeretlen. Az Egyesült Államokban már több mint egy évtizede elérhető az Optune nevű hordható eszköz, amely elektromos impulzusokkal segíti a glioblasztóma kezelését. A módszer képes néhány hónappal meghosszabbítani a betegek túlélését, ugyanakkor jelentős kompromisszumokat követel: a pácienseknek le kell borotválniuk a hajukat, és egész nap maguknál kell hordaniuk az eszköz energiaellátását biztosító akkumulátort.
A Coherence Neuro megoldása ezzel szemben közvetlenül a koponyába kerülne. Az implantátumhoz tizenhat apró szál kapcsolódik, amelyek az agyszövetbe nyúlnak. A tervek szerint a készüléket a daganat eltávolítását célzó műtét során ültetnék be, így a betegnek nem lenne szüksége külön beavatkozásra. Az eszköz ezt követően folyamatosan figyelné az agy elektromos aktivitását, és szükség esetén automatikusan vagy orvosi felügyelet mellett módosíthatná a stimuláció intenzitását.
A fejlesztés elsődleges célpontja a glioblasztóma, amely az egyik legagresszívebb és legrosszabb kilátásokkal járó agydaganat. Az ilyen betegek többsége a diagnózist követően mindössze 15-18 hónapig él, az ötéves túlélési arány pedig tíz százalék alatt marad. A daganat ráadásul gyakran akkor is visszatér, ha az orvosok sikeresen eltávolítják.
Jelenleg a betegek állapotát jellemzően két-három havonta elvégzett MRI-vizsgálatokkal követik nyomon. A Coherence Neuro szerint ez túl ritka ellenőrzést jelent, hiszen egy daganat akár hetek alatt is sokkal agresszívebbé válhat. Az implantátum egyik legnagyobb előnye éppen az lehet, hogy folyamatos megfigyelést biztosít, és jóval korábban jelezheti az orvosoknak, ha beavatkozásra van szükség. A vállalat egy olyan alkalmazást is fejleszt, amelyen keresztül a betegek rögzíthetik a tüneteiket, miközben az orvosok távolról követhetik a kezelést és szükség esetén módosíthatják azt.
A startup jövőre már olyan klinikai vizsgálatot szeretne indítani, amelyben a készüléket tartósan is beültetik glioblasztómás betegekbe. Ha a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket, az nemcsak az agydaganatok kezelésében hozhat áttörést, hanem új irányt mutathat az agy-számítógép interfészek orvosi alkalmazásainak is. Egyelőre még korai lenne forradalomról beszélni, de az első három pácienssel megtették azt a lépést, amely nélkül minden ilyen áttörés elképzelhetetlen lenne.
